Napi Hírek, 1929. április/2

1929-04-26 [0201]

/A pénzügyi bizottság,ülése, Folytatás. A kisérletügynél nagy eredmányékről számolhat he a kormányzat, kivánatos azonban, hogy az eredményeket a mezőgazdaság minél szé- , lesebb körben használja fel. A növényvédelmi szolgálat kiépítéséről most kászit elő rendeletet a minisztérium. Mezőgazdaságunknak életkérdés az értékesítés megszervezése. Amilyen biztató reményekkel indult mezőgazdasági kivitelünk 1925/1926-ban, annyira stagnált 1927-ben, 1928*ban pedig visszaesés mutatkozott. Búzában 270.000 métermázsával, rozsban 160.000 métermázsával csökkent kivitelünk, tojáskivitelünk 142.000 mUermázsáról 28.000 mátermázsára szállott 1B éá hasonló a helyzet a hus, a baromfi és más cikkek exportjánál is. Más államok ugyanolyan feltételek mellett be tudtak jutni olyan államokba is, ahová mi nem juthattunk el. Rendkívül fontos ezért, hogy a fogfesztót künn keressük fel. A leghelyesebb az volna, ha a mezőgazdaságnak is olyan adókedvezményeket biztosítanánk, mint amilyent az iparfejlesztési törvény az iparnak nyújt. A vámtörvény 3. §-át, amely módot ad a termelés és értékesítés szempontjainak figyelembevételével a vámtarifában megállapított tételek le s zámmitásár a, nemcsupán az iparra, hanem a mezőgazdaságra is alkalmazni kellene. Végül hangsúlyozta, hogy remény van arra, hogy a pénzügyi kormányzat a jövőben fokozott és messzemenő megértésben részesiti a iöldmivelásügyi tárca szükségleteit. Beck. Lajos elismerte, hogy mezőgazdaságunk válságának okai között elsősorban a világválság szerepel, nagy hibának tartja azonban, hogy az orvos

1

ás módozatainál nem veszik tekintetbe a meglévő adottságokat, hanem sokszor olyan remédiumot ajánlanak, amely a magyar mezőgazdasági helyzetre, kultúrára, iskolázottságra, tőke- ás hitelviszonyokra nem alkalmazható. A termelés drágaságát nagyban fokozzák az állam, község és társadalom mindig emelkedő igényei, a kölcsönök magas kamatlába. Gabona és_szarvasmarha, valamint sertés-exportunkat nagyban akadályozzák qtarifális nehézségek, de ugya. nilyen súllyal nehezedik ránk a külföldi tarifapolitika ellenséges volta is. Az értékesítésnek hosszú ideig akadálya lesz az, hogy termelőink kultúrája még nem áll olyan fokon, hogy versenyképes standard-árut tudna egyenlő minőségben megfelelő csomagolásban szállítani. Elsősorban arra kell törekednünk, hogy a legkisebb ellenállásra találó mezőgazdasági cikkeinkkel keressük fel a külföldi piacot. Az export megszervezése terén a legutolsó hónapokban sikerült jelentékeny mártákben pótolni az elmúlt évek mulasztását. Szabó István a patakok és folyóvizek szabályozását sürgette részber^azárt. mert igy munkaalkalmat nyújtanánk a kubikusoknak, mas részt jó búzatermőföldekhez jutnánk. Hangsúlyozta, hogy a falu kultúrájának emelése is a többtermelás érdekét szolgálja. Jobban kellene szorf

almazni az iskolánkivüli népművelést. A rádió nagy szolgálatot tesz, e napházakat is kellene építeni, ahoi a gazdaközönség összejöhetne a rádióelőadás meghallgatására. Rendezni kell a mezőgazdasági munkások biztosítását. Ennek költségeit azonban nem lehet egyedül a földmivesnépre hárítani, viselnie kell azt az egész társadalomnak. Rassay Károly aziránt érdeklődött, hogy mennyibe került a eddig a lillafüredi szálló építése s mennyibe fog még kerülni az épület befejezése ás berendezése. Helyt elnitette, hogy a miniszter nem a földtani intézettől kért szaktanácsot, hanem a pénzügyminisztérium földgázkutatással foglalkozó geológiai osztályától. A miniszterre hárul.a feladat, hogy a tudósok közötti vitát eldöntse. Nem he Íves, hogy a f öldmi'O-elásügyi kormány nem veszi figyelembe a földtani intézet vezetőinek szakvéleményét ás százezer pengőket fordít kilátástalan fúrás okra. T-E.oJxtalá.sa_>kö vetkezik/