Napi Hírek, 1929. április/2
1929-04-23 [0201]
o! k í§l et í el ' aría *-. h( ?Sy^ a F^r^ArF^nyJtóny* kritikai méltatása a szakértük részéről inmar befejeződik, reméli, hogy a javselat bizottsági tárgyalása mielőbb megkezdődik. Felvetette azt a gondolatot váljon a javaslatot nera lehetne-e a képviselőház és felsőház bizotíságaiíí'S.SSSffJfefiWi^'íf^Ciaft. ha a.bizottságok kívülálló szakembereket is meghallgatnának a vita során, ami hozzájárulna áthoz, hogy a törveny mmaen tekintetben méltó alkotása legyen a magyar közszellemnek. ix x Ra-, SS P Károly kijelentette, hogy Hegedűs Kálmán felszólalása valósággal dermesztően hatott reá. Az esküdFszekfc nem lehet egy-egy tevés ítélet felhány tor gátasával elintézni, tévés Íteletet a szakbirőságDk is hozhatnak, A sa jtórefrtrmot nem lehet a kiadók és újságírók problémájának tekinteni. Ez a felfogás emlékeztet arra, amikor nagy szociális problémákat egyes gyárakban ugy akartak elintéztni, hogy a munkásokat szembe állit ott ék az igazgatókkal és az utóbbiakat eltávolították. Nem tart az igazságügyminisztór ium és más hatóságok közötti hatásköri összeütközésektől.Az igazságügyminisztérium szamára megmarad az a teher, amelyet a más minisztériumok számára való szükséges tanács adás jelent. Semmi aggálya sincs az igazságügyminiszter ium kodif ikáclós'osztáyanak . itt működése iránt, •... amig ennek az osztálynak élén az a férfiú áll, aki már két evíizedo vezeti a munkálatokat,' Pótlásra, s kívülálló e gy énekébe áll i tás ára aaonban szükbégvan. Egyes jelentéktelenebb ügyekben szükség volna a per tor les re , ami csökkentené a bíróságom, túlterhelésé n. Szükségesnek tartja a szegedi tábla területének kibővítését. 4 Hegedűs Kálmán személyes kér désben ker t szót, Kijelentette, hogy eszeágában sem volt az ügyvedekkel kapcsolatban visszás leseket ostorozni. Nem állította, hogy a szakbiróság magasabb fórum, mint az esküdtszék. Az esküdtszék előtt azonban nem hajlik meg, . mert az esküdtszék csak alkalom arra, hogy védő ügyvedek olcsó sikereket arassanakVárnai Dánielteljesen egyetért Rassay Károllyal abbga amit a saitónovellával es az esküdtszékkel kspcsolatban mondott. Ha hibák történtek az esküdtszéknél, ebből nem az következik, hogy előkeli terülni, hanem az, hogy a hibákat kell kiküszöbölni. Az újságíró es az újságkiadó valóban szembenállnak egymással ugy amint gaz^agi te™ egymással szemben áll a tőke és a munka. Ezt az eles szembeállítást azonban nem tartja hatásos taktikai sakkhuzásnak. Azért a tal If^seer:t amit az esetleg elkészülő sajtótörvényben az újságírók anyagi J*" delme jelentene, az újságírók nem árulhatják el azt a harcot, amelyet a sajtószabadságért kell folyt atniok. ' Szabó Slndoi szeretne, ha a rabok munkaerejét mint a leg- / olcsóbb munkaerőt, fokosottabbai hajnalnak fel l^^^lá^er^-^ ^^^^^^f^ik^ csepp lgaz ~ sag sincs benne. /^^ a '
