Napi Hírek, 1929. április/2

1929-04-16 [0201]

A magyar békedelegáció elnöke 1920.február 12-én a békekonferenciád hoz intézett jegyzőkönyveben a kisebbségvédelem fontosságáról Magyarország szempont iából a Következőket-jelentette ki: ,r Az, hogy a kisebbségeit védelmét a nemzetek szövetsége garantálja, a mi szempontunkból a megkötendő szerződés legfontosabb része es csakis e garancia hatékony #

megvalósításába vetett bizalom bírhat rá bennünket a békeszerződés aláírására.

1

' A trianoni békeszerződés feldarabolta Magyarországot s nemcsak egykori lakosságának kétharmad részéétől fosztotta meg,hanem idegen uralom ala vetette 3,330.000 fajában és nyelvében tiszta magyar lakcsat, ami a mai Magyarország lakossága 42 %-ának felel meg. A kisebbségvédelem intézménye tehát Magyarország szempontjából a legnagyobb mértékben fontos. 5a figyelembe vesszük, milyen óriási számban éltek magyar földön több mint ezer ev óta magyar f

testvéreinkkel együtt azok. akiket a békeszerződések!, ellenére es népszavazás nélkül elszakítottak, nem esünk túlzásba, ha azt állit juk, hogy nincsen más olyan nemzet, amelyre nézve a kisebbségvédelem jobban életbevágó kérdés volna, mint a magyaroknak. 7öMjaxáíu.k Az egyes fajok érdekeitől eltekintve a Nemzetek Szövetségének hatáskörébe kevés olyan feladat tartozik,amely a nemzetközi béke és a népek belső megnyugvása szempontjából .annyira fontos volna mint a kisebbségek védelmének nemes feladata. Az újonnan alakított, vagy területükben megnövekedett államokhoz csatolt népességek nemzetközi védelme egyébként már a XIX.század folyamán szokássá vált. A világháború után nem vo]\ • szó másról,mint ennek a hagyományos intézkedésnek továbbfejlesztésér'l. valamint arról, hogy a nemzetközi ellenőrzést, amelyet ebben a tekincetben eddig az európai nagyhatalmak gyakoroltak, a Nemzetek Szövetsége vegye át. Az ellenőrző szerv megváltozása jelenti az uj rendszer." leglényegesebb elemét. Ha tekintetbe vesszük, hogy q kisebbségek védelme milyen szoros összefüggésben van J^eleteurópa. uj területi rendjével, akkor megállapíthatjuk, .hegy a Nemzetek Szövetségének Tanácsára, a Tanács állandó es időleges tagjaira, akik a kisebbségi védelem tulajdonképeni letéteményesi, a történelem előtt rendkívül súlyos felelősség hárul. Sajnos, be kell vallani, .hogy az u.n.kisebbségi szerződésekben a kisebbségeknek biztositett anyagi jogok köre meglehetősen szük. De ez a kérdés ei'idoszerint nem áll és nem is allha,t tárgyalás alatt. Annál elszomorítóbb azonban az a mind gyakrabban^ észlelhető törekvés, hogy ezeket a kereteket a kisebbségi jogok értelme zéséyel, helyesebben meg nem engedhető szükitő értelmezésükkel meg jobban korlátozni akarják, Ez a törekves^sajnos, a kisebbségvédelem terén nemcsak az anyagi jogokjhanem az eljárási szabályok tekintetében is megnyilvánul. Nerr^kevesbe sajnálatos az is, hogy a kisebbségek körében az a felfogás vált úrrá,hogy a kisebbségek-védelmének eszménye általában elhomályosult.különösen azóta,amiáta többé nem kisebbségi szerződések létesítéséről, hanem a megkötött szerződések végrehajtásáról van szó. /Folytatása következik/