Napi Hírek, 1929. április/1

1929-04-15 [0200]

r London, április 15. Aíolff/ A kenti grófságban fekvő Marden helvságben szombaton lőtt sebekkel halva találtak nagy személyt, egy házaspárt ás annak kát gyermekét. A család apa'mellett egy revol­ver feküdt. Hir szerint a házaspár egyik gyermeke, egy leány, a tüdő­vé sz utolsó stádiumában volt. /MTI/ r London, április 15. /Wolff/ Pertinax a Daily Telegraph nak a következő részteletekét jelenti a szövetséges hatalmak jegyzé­kének tartalmáról ás a legutóbbi napok eseményeiről : A természetbeni szállítások tekintetében a brit dele­gáció kívánságának megfelelően azt a megoldást fogadták el hogy •a természetbeni szállítások nem haladják tul eleinte az á7i 60C milliót, hát áv múlva pedig teljesen megszűnnek. A Dawestervezet értelmében jelenleg 900 millió márka a természetbeni szállítások ár­táke. A 300 millió márka hátralékos fizetésre vonatkozó angol igány tekintetében megjegyzi Pertinas, hogy ez az összeg mindenesetre magasabb annál'az összegnél, amely eddig a sajtó kombinációban nap­világot látott. Azok ' a tárgyalások, amelyeket Moreau, a francia^ Bank kormányzója, e tárgyban folytat Sir Josuaft Stamppal, minden bi­zonnyal xxÍKs$iatÍKHX&sKtás a négy hitelező állam közötti tárgyalás legjelentősebb rá szánek mondhatók. Pertinax ezután a következőket irja: A sajtó vileménye szerint az amerikai delegáció spontán elhatározással mondott le Amerika igényéről, amely 1400 millió márka hátralékos megszállási költség fizetésére-vonatkozott. Tány az, hogy az amerikai kikül­döttek kijelentették, hogy nem áll módjukban e kérdésben nyilat­kozni, mert nem a washingtoni kormány nevezte ki őket hivatalossn % Ez annyit jelent, hogy a négy amerikai kiküldött saját felelősségé­re cselekedett, amidon elhatározta, hogy törölteti azokat a hát- § ralákos fizetési kötelezettségeket, amelyek az amerikai rajnavidéki megszálló csapatok költségeiből származtak. /MTI/ § V a r s ó, április 15. /Lengyel Távirati Iroda/ A Switalski-kormány három uj miniszterének életrajza röviden_vázolta a következő: Pristor Sándor munksügvi miniszter 55 áves, Vi Inában született, egyetemi tanulmányait Moszkvában végezte. Pristor ifjú­korától kezdve odaadó barátja Pilsudskinak, akinek belső munkatár­sa volt az illegális politikai tevékenység korszakában. Az orosz hatóságok 1912-ben letartóztatták Pristort ás egy ávre bezárták a varsói citadellába, majd hát-ávi kényszermunkára ítélték. Pristort az orosz forradalom szabadította ki fogságából. Kiszabadulása után Vilnába ment. 1919-ben a Moraczewski-kabinettben helyettes munkaügyi miniszterré nevezték ki. Pristor 1920-ban mint aJTilnát elfoglaló Zeligowski-féle hadsereg vezérkari főnöke jelentós szere­pet játszott. A miniszter legutóbb a hadsereg-főfelügyelő kabbvettirodájának főnöke volt ás jelentős szerepet játszott lil­sudski környezetében. /Folytatása következik./

Next

/
Thumbnails
Contents