Napi Hírek, 1929. március/2
1929-03-30 [0199]
T- L i 3.'?i4'? március 30.-Magyar Távirati Iroda/ I szenátus péntek esti ülésen Briand külügyminiszter a Kellogg-szereődás ratifikálásiról szolo törvényjavaslatot hosszabb beszédben ajánlotta elfogadásra. Beszédében kitárt a.szerződés megkötésének körülményeire. Utalt arra, hogy az Egyesült Államok népe mág fiatalx; nem ért meg idáig meg olyan konfliktusokat, mint Franciaország, ás nem volt kénytelen szerződéseket kötni saját biztonságának védelmére. Franciaország számara más volt a helyzet. Franciaorsz g nem felejthette el ás nem téveszthette szem elől azokat a kötelezettségeit, amelyeket a nápae övet seggel, szemoen vállalt; lojális kötelesság volt, számára 58 suft keilstt helyeznie annak be igazolasara, hogy semmiben sincs szo a genfi intézmény csorbításáról. Másrászt kötelessége az is. hogy fenntartsa mindazoKat a garanciákat, amelyeket saját helyzetének megóvása érdeké:en vállalt, valamint hogy tiszteletben tartson bizonyos semlegessági szerződéseket', végül kötél esságe az is, hogy megóvja a jogos védelem érdekeit. Ezeken az alapokon jött létre az E ;yesült Államokkal megkötött szerződés. Bizonyos - mondotta Briand - hogy a szerz-'dás mág teljesebb lehetett volna. Gondoskodni lehetett volna például valamely nemzetközi szervről, amely megbüntesse a sz érző- ás szegőket. Nemzetközi téren azonban csupán akkor lehet valamely vállalkozásba fogni, ha az ember lőre biztosítja a sikert. Nem lehet áthágni bizonyos határokat, amelyeken tul az ember lehetetlenségekbe ütközik. Gyakran volt rá eset a múltban, hogy a nyers erőszak diadalmaskodott, de megtörtént gyakran azjs, hogy az erkölcsi erő .kerekedett felül. A/.ok a szerződést aláíró államok, amely ek megszegnék a szerződést, teljes elitáléssel találkoznának, Kétségtelen, hogy az elitélás önmagában véve nem szankció, de bizonyos, hogy nagy sul yal esik latba. - Meggyőződésem - tette hozzá Briand - hogy he valaki a békét akarja, akkor nem kell szégyelnie_, hogy azt meg is mondja. A legutóbbi háború tanulságai meghozták gyümölcseiket. A béke goneolata mélyen belegyökerezett a lelkekbe. Elsősorban arra kell törekednünk, hogy a békét megszervezzük. Birákat kell állítanunk ama népek közé. amelyek hajlamosak arra, hogy viszályt kezdjenek ás fegyverhez nyúljanak. -Nem nyugodhatom bele abba a gondolatba - folytatta - hogy a háborúk mindaddig fognak tartani, amíg maga az emberiség él. Bízom az emberiság jövőjében. Akadályokat kell emelni a háb ru elé, amely azonban nem teszi feleslegessé azt, hogy elővigyázati rendszabályokkal aljunk az esetleges támadások elhárítása céljából. Kétségtelen, hogy vannak mág hadseregek és hajóhadak, de a nápek nem mondhatnak le egyik napról a másikra a fegyverkezésről. Az is eredmény, ha a fegyverkezés nem * ^fokozódik ás hogy ezen a ^pon'on bizonyos í *«v' x 1 tartózkodás mutatkozik. A párisi szerződés hozzá fog járulni ennek az iránynak megerősödéséhez. Briand beszédet a szenátorok áiéiii. tetszéssel fogadták, ás a törvényjavaslatot egyhangú határozattal hagyták jóvá./MTl/ T r § P á r i s, március 30./Havas/ A Gaulois bejelenti, hogy holnaptól kezdve összeolvad a Figaróval ./MTI/ T § P á r i s, március 30./Magyar Távirati Iroda/ A városi közgyűlés tegnapi határozata értelmében az Avenue du l . * Bois de Boulognet fogják Foch marsall nevéről elnevezni. A marsallnak szobrot állítanak. A szobrot a Dauphine-kapu előtti táren /helyezik el. Sarrail tábornok nevéről szintén utcát keresztelnek el. >"
