Napi Hírek, 1929. március/2

1929-03-16 [0199]

/L/ § L o n d o n

;

március 16. /Magyar Távirati Iroda./ A Daily News folytatja a jövő háborújáról megkésett sorozatát és cikket közöl Pertinaxnak. a kiváló francia ujságirónak, tollából, aki megállapítja, hogy a békének nincs komolyan számbavehető biztositéka. Ha Nyugateurópábán nem is lehet anneksziós háborúkról beszélni, ezek Keleteurópában még mindig napirenden vannak, mert ott a népesség nemzeti jellege ma épugy kialakulófélben van, mint volt a középkorban. Az öszszes európai zavarok hátterében az a tény áll. hogy a németek - egy magas kultúrája nemzet - szláv tömegek szomszédságában laknak. A népszövetség nem tekinthető a béke biztosi tékának, mert az alapszerződés maga is " • v több esetben elismeri, hogy a háború mint megtorló eszköz jogos. Azonkivül a legtöbb állam, igy Anglia, sem ismeri el kötelezőnek a 10. szakaszt, amely arra kötelezné , hogy a m&].. < határokat védje meg. Támadj esetén a tanács csak javaslatokat tehet a békés megoldásra. Locarno sem sokat ér a gyakorlatban, ^mert az aláiróhataÍrnak tetszés szerint kibújhatnak kötelezettségeik alól azzal, hogy a népszövetséghez appellálnak. A szerződés továbbá nem engedélyez preventiv katonai előkészületeket, s ezért a támadó fél nem találná' magát szemben elég erős katonai szövetséggel. Olyan szövetség, amellyé} nem jár a vezérkarok állandó kooperációja, csak játékszernek tekinthető. "7i«^7ux'/6rA Kellogg-paktum értékére jellemző, hogy a legtöbb állam csak fentartással irta ala és hogy nem is tartalmaz szankciókat. A jelenlegi rövid fegyverszünet indokai tehát csakis a hosszú háború által előidézett kimerültségben keresendőftés nem tekinthetŐRbiztosifcékol arranézve, hogy a jövő nemzetközi politika ja gyökeresen átalakul ion. Ma többet beszólnak háborúról, mint néhány é%rel ezelőtt. Az egyetlen segitség csakis az angol-francia szövetság volna, amaly esetleg egy fél évszázadig is alapja lehetne Európa békéjének. A világháború csak az erőviszonyok egyenlőtlenségének következménye volt. Ha Németország idejében tudta volna, hogy Anglia részt vesz a háborúban, nem vállalta volna a kockázatot. Pertinax azzal a kérelercmel fejezi be cikkét

; hogy a Csatorna túlsó partián ne beszéljenek francia tengeralattjárókról és repülőgépekről, inkább emlékezzenek arra. hogy a jövő háborújában Franciaország még ellenségeit sem válogathatja szabadon, mert azt a hatalmat fogja megtámadni, amely a tiz evvel ezelőtt létrehozott európai rendet akarja megzavarni. Végül kéri az angolokat, hogy gondoljanak arra, hogy Franciaország szegény állam és csak a legolcsóbb védelmi eszközökről gondoskodható .