Napi Hírek, 1929. március/2
1929-03-21 [0199]
§ A modern civilizáció ás a jog viszonya volt - tárgya annak az előadásnak, amelyet a Társadalomtudományi Társulatban Hálás P..,, Elemér tartott. Miután kritikailag ismertette Spengler koncepcióját a kultúrák többségéről és morfológiájáról, valamint a kultúrának a civilizációval való szembeállításáról, részletesen megvilágította Spengler emeletét az antik ás az európai keresztény-ugynevezet t nyugati- kultúra felfogásáról a jogról. Elismerte az előadó, hogy'a kultúra'lényege az. amit Spengler a kultúra metaf izikájánác nevez, de ezt a metafizikát más kultúrák részesei számára is hozzáférhetonek tartja,: < ellentétben Spenglerrel. Az antik kultúra metafizika, ia atomisztikus, sztatikus Spengler szerint s ennek felel meg az antik jog is, ennek a jognak a technikája, mely csak testeket lát, emberi testeket ás testi tárgyakat s ezeknek egymáshoz való helyzetét rendezi, E nyugati kultúra ezzel szemben dinamikus Spengler szerint, mig az előadó felfogása az, hogy a'szabadság, a személyiség a központja a nyugati keresztény kultúrának, ebből fakad dinamizmusa, mely csak következmény, nem alapvonás. Az antik kultúra ezért nem bizonyult kielégítőnek ott, ahol a középkor vágón recipiálták, s ezért kellett kifejlődniük szakjogoknak, mint a szerzői jog stb., melyek az alkotóerőt; a szabad, minden mástól különböző személyiség hatásképesságét védikr A tüntetőjogban a jogi technika a személyiség eszméje körül mozog az ujabbknn úgynevezett klasszikus büntetői ogban, a szabadak aratót ás az igazságos büntetést tartva szem előtt. A modern civilizációt, a személyiség háttérbe szorulása, a kultúra el merevedésé, az akarati, elem túlnyomó s ág a jellemzi az álet akarásának formájában, de ez a civilizáció épen az élet követelményei ellen védekezik legtöbbet, nem harmonikus, nincs tekintettel sem a múltra, sem a jövőre, A büntettek szaporodása ellen az ujabb kriminálpolitikai iskola igyekszik felvenni a harcot és sok értékes szempontot vet fel, de az előadó szerint ez nem elegendő. Nem is lehet figyelmen kivül hagyni a nyugati embernek a szabad akaratról vallott felfogását, melyet az ujabb büntetőjogi pozitiv' iskola nem vesz tekintetbe. Aiagi technikának módot kell nyújtania arra. hogy a szembenálló világnézetek a törvény szabályaiban egyaránt kielégülést nyerjenek vagy legalább a tolerari posse ne hiányozzék. Ez az ujabb büntetőjogi kodifikációkban nagyrészt meg is történik, igy nálunk is. A bűntettesekhez igazodó kriminál^olitika mellett szükség van.azonban a nagy tömegeket veszélyeztető, nagyszabású kriminalitás elleni küzdelemre is. Ennek körvonalai már bontakoznak, s az előadó ugy véli, hogy a nagy vállalatok irányító egyéneinek funkciójukkal összefüggő büntetőjogi felelőssége lehet a jövő fejlődés iránya, különös figyelemmel arra, amit Zangger svájci törvényi * orvosprofesszor fejt ki hatalmas munkájában arról, hogy a modern iparral stb. járó veszélyek ismeretiének ugy el kell terjednie, hogy a nagy vállal atok/i rányitó egyénekről feltétlenül fel lehessen tételezni, nogy /at / ezeket a veszélyeket ismerik, így büntetőjogi felelősségre vonásuk nem lenne igazságtalan az adott esetben elfoglalt lelki attitűdjüktől függet] tnül sem ás a veszélyek csökkentésére nagyon fyatásos mód lenne. /MTI/ Uttéld § Első évi rendes .közgyűlését tartja meg a Pest vármegye disatermében /Városház-utca/ március 24.-án, délelőtt 11 órakor a Magyar Nyugdijas Szinészek Egyesülete. A tárgysorozat teljes képét fogja adni annak az áldásos munkának, amelyet az egyesület első éves működése folyamán kifejtett. A nyugdíjas szinész a maga érdekét viseli a szivén akkor, mikor az egyesület kötelékéhez tartozik ás megjelerik vasárnap egyesülete közgyűlés 'n./MTI/
