Napi Hírek, 1929. március/2
1929-03-21 [0199]
\±onaoni/ :: L o n d o n , március 21» /Wclff/ AfKul'foTdi sajtószövetség tegnap este az angol kormány tiszteletére vacsorát adott, amelynek díszvendégei Baldwm miniszterelnök és Chamberlaixfeülügyi államtitkár voltak. A vacsorán megjelentek a külföldi diplomaták is. Baldwin miniszterelnök a szövetség elnökének pohárköszöntójére adott válaszában mindenekelőtt megemlékezett Foch marsall halaiáról és 01 af herceg házasságáról, majd ezeket mondotta: Bárminő eredménnyel végződjenek is a parlamenti választások, az angol külpolitika irányvonalaiban ymiatt nem lesz semmiféle nagyobb változás, mert az ország és valamennyi párt végcélja a béke, A,kormány Európa ujiáépitésenek és a népek kiengesztelcdésének munkája érdekében tov/abbra is mindent megtesz, ami csak lehetséges. Sir Austen Chamberlain beszédében szintén megemlékezett Foch tábornagy haláláról és ezeket mondotta: Alig néhány napja, hogy mélyen meghatva hallottami miként hódolt egy nagy nemet katona Haignakj a mi nagy tábornagyunknak! Nem tudok szabadulni attól az érzéstől, hegy az elkövetkező években az emlékezés azokra a nsgyx ' • • kivá-ló katonákra, akik a nagy háborúban vezetőszerepet látszottak, nem lesz többé ok az elválasztásra, hamm olyan köt el ék lesz, amely egyesíteni fog bennünket a néne s fprfiak iránt való közös csodalatunkban. Szeretném hinni, hogy az elkeseredés, ha.ma még fennáll, lényegében nem azoknál található fel, akik a legvitézebb hacosok voltak. Chamberlain ezután igy folytatta: Az angol külpolitikában nincsenek titkok, A világ hangulata es óhaja a békének szól s az angol kormány politikája békés. Lehetetlen néhány hónapon vagy éven belül megoldani » mindazokat a problémákat, amelyeket a háború vetett fel ; de senkisem tagadhatja, hogy az elmúlt négy esztendő alatt tényleges képest tettünk előre és hogy^ma a kilátások sokkal békésebbek; a viszonyok pedig sokkal barátsá-gosabbak, mint négy--öt év előtt. Chamberlain ezután a népszövetségről és a^Kelloggpaktumról beszéltj amelyről azeket mondotta:-Ennek a nagy okmánynak • / „ erkölcsi és ^wgyakorlati ér "He Íme „.van, amely a világnak a bekére való óhajából faJadt. Az a nemzet, amely e kötelezettségek ellenére kimé let nélkül megszegné a bókét, erkölcsi'elitéltetésben részesül, amelynek egy nemzet sem meri kitenni magát. Chamberlain igy végezte beszédét: Idealista vagyok, de mindig igyekszem elkerülni, hogy oly ideálok után futkossak, amelyek elérhetetlenek. Nem mint idealista, hanem mint reálista mondom: A háború ellen nem teremtettünk még áthághatatlan akadályokat s ezt, talán nem is tudjuk scha megtenni* A világ azonban előrehaladt; & támadások nehezebbekké váltak, a béke garanciája és biztonsága észrevehető módon fokozódott. /MTI/