Napi Hírek, 1929. március/1

1929-03-01 [0198]

/P/§ Pár is, március 1. /Magyar Távirati Iroda/ Dijoni jelentések szerint tegnap este Avignon környékén rettenetes orkán dühöngött,amely letéote számos épület tetejét, a telef onnóznákat 1 ed öntött ugy hogy Délfranciaországban a vasúti összeköttetés az éjszaka folyamán'csalmem teljesen megakadt. A vonatok főleg azért nem tudtak közlekedni; mert a telefonvezetékek tönkrementek és a jelzőszolgálat nem működött. Tegnap éjféltől kezdve a mai délelőtti érákig csupán egyetlen délfranciaországi - a Ventimiglia-Páris közti—gyorsvonat futott he Diionba. • X' többi vonat ' v elakadt és legtöbbjéről nincs biztos hir. A vasutigazgatóság reméli, hogy ma estére a rendes szolgálat helyreáll'. Montpellierben^a^vihar még nagyobb pusztításokat vitt véghez. Tövestfl tépte ki a fákat s kémányeket és táviróoszlopokat döntött le,'Nemesben a szél olyan erős volt, hogy több kirakat üvegtábláját betörte. A városban mintegy' tizenöt tüzeset történt a vihar folyamán, de valamennyit gyorsan eloltottak, § B u k_a r e s t

% március 1. A szenátus megkezdte az uj kommercializálási törvény javaslat tárgyalását. A törvényjavaslathoz elsőnek a magyar párt nevében Gyárfás Elemér szólt hozzá. Gyárfás kifejtette, hogy Romániában, ha helyesen gazdálkodnának, az állami javak és monopóliumok már egymagukban is fedezhetnék az összes állami szükségleteket. Erdélynek a . . fejedelmek korában távolról'sem vOlt ennyi jövedelme és mégis fedezni tudta az összes' állami kiadásokat. Igaz," hogy azóta megszaporodtak az állami szükségletek, de megszaporodtak az állami jövedelmek is, hiszen azóta került előtérbe'a kőszén, a petróleum és a

;

föl%áz, Románia'legnagyobb természeti kincsei, lománia állami'gazdálkodása ^azonban olyan, f

hogy azt csak élesen birálni lehet. Az arany-, ezüst-és vasbányák régebben óriási jövedelmet hoztak, ma azonban a helyzet az,hogy e bányák fenntartása évi 86'milliójába kerül az államnak, minthogy a bányák óriási deficittel dolgoznak. A vasút deficitje évente hét és egynegyed milliárd lei. Az állam vagyona az a 400.000 hektár állami tartalék-föld is.amelyet az agrárreform folyamán tartalékoltak. Ez óriási földterület jövedelme mindössze 20 millió lei, vagyis 25 lei hektáronként. Ezért igazán nem volt szükség arra, hogy e föMeket elvegyék tulajdonosaiktól, hiszon a földek t adó ja sokkal nagyobb ' jövedelmet biztosi tana az államnak, mint a jelenlegi tényleges jövedelem, pedig az állam az agrárreformmal meglehetősen jo üzletet is csinál. A 600 léiért kisajátított földért 3457 leit fizettetett azzal a falusi gazdával, aki a földöt kapta. Hasonlóképen óriási erdőterülete is van az államnak. Ezek az erdők az ónban hektáronként alig 12 leit jövedelmeznek.'Ha az állam valakinek egyszerűen odaadná ajándékba az egész erdőterületet, akkor is sokkal többet kapna adóban ennél'a jövedelemnél. Itt van továbbá Románia nagy természeti kincse, a földgáz. Az állam jövedelme ennél mindössze 30 millió lei, noha jó kihasználással a földgázárak harmadrészre való leszállítása mellett is félmilliárd leit biztosithatna az államnak'a földgáz. Mindezeken a tárgyalás alatt álló törvényiavaslat jnit sem segit„ Az egész törvényjavaslat voltaképen csak azt hozza,hogy az állami monopóliumok es általában az állami "javak felülvizsgálására * nagy központi bizottságot létesít Bukarestben, amely bizottság tagjai szamára rendkívül nagy honoráriumokat és jövedelmeket biztosit, ami tehát még Szomorúbb mérleget fog eredményezni az állami gazdálkodás tekintetében. Epen ezért a magyar part nem fogadja el a javaslatot. /MTI/