Napi Hírek, 1929. március/1
1929-03-07 [0198]
B é c s } március 7. Február második felében a segélyezett munkanélküliek száma mint jgy 8000-rel 264.215-re emelkedett. Ehez jön még körülbelül 30.000 nem segélyezett munkanélküli./MTI./ . .. Trutj /-/ P r á g a,március 7, /Cseh Távirati Iroda./ Masaryk elnök ííáetvenkilencedik születésnapja alkalmából fogadta Ciriacci pápai nunciust, a prágai diplomáciai testület doyenjét, aki a Prágában akkreditált külföldi diplomáciai képviselők üdvözletét tolmácsolta &z elnöknek. Utána a parlament képviselői, a kormányfő és a véderő képviselői Üdvözölték az elnököt,/MTI./ :: 0 e n f ; március 7. /Wolíf*/ Jólértesült körökben ugy tudják, hogy ö tanács szombat délelőtti záróülésén Quinones de-Leon, a tanács spa. nyol tagja, hivatalosan meghívja a népszövetségi tanácsot, hogy legközelebbi ülését Madridban t-'rtsa. k tanács tagjai között már létrejött a megsgyezés arra, hogy a meghívást el fogadják./MTI./ :: J s * y 0 r k,március 7. /?Jolff./ Newyork város területén ma Iá szakny uga t i j Jie ve sí s zá 1 tombolt, amelynek gyorsasága óránkint mintegy száz~kiTö'met"er volt. A vihar jelentős károkat okozott. A Van Dyck nevü tizenháromezer tonnás gőzös, a néhány hónappal ezelőtt elsülyedt Vestris test vérhaj ója ; kétszáznegyvenöt utassal Buenos-Airesből érkezett ide és a Governor lsiand kikötő bejárata előtt az iszap zátonyban megfeneklett. A szinháznegyedben lévő Claridge-szálló öt méter magas kéményét a vihar ledöntötte. A lezuhanó kémény keresztülszakit otta egy vendéglő tetejét. Brooklynban a Lon< ; Island-vasut teherpályaudvarán a vihar lesodorta a tetőzet vasalkatreszeit, amelyek egy asszonyt súlyosan megsebesítettek. A lapok sok kisebb balesetről számo Inak be./MTI./ :: I a s h i n g t o n,március 7. /Wolff./ Borah szenátor a külföldi laptudósitók itteni egyesületének a szenátor tiszteletére rendezett bankettjén beszédet mondott a Kellogg-paktumról, amelynek értéke az emberiség szempontjából attól függ, vájjon a jövőben egy kisszámú csoport, amely a háborúban nem harcol, hanem csak nyerészkedik, dönthet-e a háború és béke kérdésében azok. - akarata és óhajtása ellen , akik a háború terheit viselni kénytelenek. Nincs értelmes ember, aki ma még kételkednék abban, hogy a háború okozója nem a nemzetek egymáselleni gyűlölete volt, hanem azt azoknak a lelki ismeretlensége és bűnös ármánykodása idézte fel, akik akkoriban a tekintély és a hatalom felett rendelkeztek. Mindenki jól tudja azt is, hogy ezeket nem"] országban kell keresni. A Kellogg-paktum a tömegeknek azt a reménységet juttatja kifejezésre, hogy ez az állapot nem fog megismétlődni ./MTI / lc4u/v(W #J$>-ZAv 'VQJfrfr X&OTZ^S/ML,