Napi Hírek, 1929. március/1

1929-03-07 [0198]

/V § L o n d o n, március 7. /Magyar Távirati Iroda./ A Man­chester Guardian párisi levelezőié lapvélemények, különösen az Echo de 3aris bőséges idézeteivel kimutatja, hogy a kisantantállamok közös fronton küzdenek a kisebbségi eljárás reformját célzó javaslatok ellen. Ezek az államok oly messe mentek, hogy ultimátumszerű lépést intéztek a népszö­vetség ellen. A levelező az icho de Paris verzióinak ismertetése után meg­j gyzi, hogy különösen gyanús propagandisztikus fogás a lapnak az az állítása, mintha Stresemann francia nyomásra felvizezte volna előre elkészitett beszé­dét. Ezzel csak Stresemannt'akarják diszkreditálni a német közvélemény előtt ugy állitván be őt, mintha része volna ezekben az intrika 1 ban, ame­lyek a kisebbségi problémát holt vág; nyra akarják t "Telni. Egyébként azon­ban a lap valószinünek tartja, hogy az uj vagy a háború után megnövelt ál­lamok tényleg fellázadtak kisebbségi kötelezettségeik ellen. Törekvésük^kéz­zel fogható: folytatni akarják a regi jogászi szőrszálhasogatást, a tanács befolyásolását és egyéb cselszövényeiket a kise bségi védelem teljes ki­játszására. A lapok egyébkánt a tegnapi kisebbségi vita ismertetésével kapcsolatban majdnem egyhangúan dicsérettel emelik ki Stresemann beszé­dének nyugodt és mérsékelt hangját, amely nagyban hozzájárult ahoz, hogy a tanácskozás állandóan magas színvonalon mozgott. A Times genfi levelezője szerint a vita az indulatosság, vagy az udvariatlanság legcsekélyebb nyoma nélkül folyt le és a tanácsnak legalább meg leh-tétt az a megnyugtató érzése, hogy sikerült az egyik leg­érdekesebb nemzetközi kérdást olyanmódon szellőztetni, hogy az csak^jó eredményt hozhat. A Stresemann és a kisantant képviselői között lévő el­lentéteket nem lehetett ugyan teljesen áthidalni, de Adatci ^előadó számára bizonyára nem lesz túlságosan nehéz feladat egy határozati javaslatot meg­szövesézni, amelyet a holnapi tanácsülés elfogadhat. Briand és Chamberlain < eszedéiből kitűnt, hogy ők'egyaránt szivükön viselik a kisebbségek védelmét és azt a követelményt is, hogy a kisebbségek lojális állampolgárok legyének. Ezenkívül Priand erélyesen védte a nemzeti szuverenitást és tiltakozott az ellen, hogy a népszövetség nemzetek felett álló biróság legyen. Ezek a kijelentések jórészt eloszlathatták a kisantant aggályait. Stresemann be­széde teljesen szenvtelen volt, de végső konklúziójából nagy határozott­ság csendül ki. ••' . A Daily Telegraph is kiemeli, hogy Stresemann beszéde igen jo­hatást keltett. A Daily Maii szerint Chamberlain beszéde kétségkivül nép­szerűtlen lett Németországon és Magyarországon. A Daily Express szerint Lengyelország és a kisantantállamok holtvágányra akarták terelni a. kisebbség-védelmi javaslatokat .mert hiszen ők a kisebbségi szerződésekkel kapcsolatos rendelkezések folytán sokmil­lió uj alaH valót nyertek és el vannak tökélve, hogy a jelenlegi állapotot mindenáron fentartsak. Ezzel szemben Néme torszag sokmillió alattvalót veszített és szeretne fajrokonai számára valami natásosabb védelmet bizto­sitani. Meglehetős kinos feltűnést keltett, hogy Chamberlain elveszítette régi uralmat és beszédében gyakranlsmételte önmagát, néha pedig elveszitet ­te a gondolatmenet't. A lengyelek es a franciák el vannak ragadtatva beszé­dé + ől, a német k természetesen dühösek. Chamberlain beszéde tulaj donképen prédikáció volt, utópisztikus álom, ahol a kisebbségi oroszlán a szövetségi bártnnyal jó barátságban él. Chamberlain egyébként udvariasan, de határozot­tan visszautasította a kanadai javaslatokat. A hallgatóság tehát abban a ritka esetben gyönyörködhetett, hogy asjangol külügyminiszter az egyik an­gol domínium képviselőjével nem volt egy véleményem.

Next

/
Thumbnails
Contents