Napi Hírek, 1929. február/2

1929-02-19 [0197]

Hangoztatta ezután, hogy nem ér az egész tervezet semmit, ha^nincs meg nálunk a saitódeliktumok ügyéhen a zsűri. A sajtó számára követeli a megkülönböztetést, hiszen a sajtó hivatása is megkülönböztetett .A sajtó megérdemli, hogy különleges elbánásban és méltánylásban legyen része, mert az államfenntartó elemek között az egyik első hely illeti meg. £ teiyezetben vádlottá léptetik elő azt a személyt aki tulajdonképen csak az élén áll a lapnak, a lapot szignálja. Utal arra, hogy az 'llami hivatalokban a felelős, az élen álló személyek is garmadával irAak alá, szignálnak olyan ügyeket, amelyeket behatóan nem ismernek* Van-e ott felelősség? Bet he In Isisén gróf miniszterelnök: Hogyne volna; . Gaál Jenő: Teljes képtelenség a fegyelmi felelősséget átjátszani aüntetőjogi tőrre. Nem szabad olyan normát teremteni, hogy a felelős szerkesztőnek a nap minden óráját azzal kelljen töltenie, hogy mindent elolvasson, mert felelős érte. A tervezet nincs összhangban az élettel.fi Felhívja a figyelmet ezután arra, hogy nagy a különbség a sajtójogi anonimitás es a sttohmann-rendszer között. Ha a tervezet törvénnyé válik akkor az agent provokatöri szerzői rendszer vonulhat bele a sajtójogi kérdésekoe és a felelősség kérdésébe

f A felelős szerkesztő hatáskörénél és felelősségénél nem szabad továbbmenni mint ahogy azt az 1914. évi törvény oen kodifikálták. N. m abból kell kiindulni, hogy a felelősszerkesztő rejteget j hogy a strohmann-rendszer híve, hanem aboól, hogy mint becsületes ember teljesiti hivatását. Epen ezért

/

megmaradna a régi sajtójogi felelősség rendszere mellett, amely jól oevált és különöskepen azért, mert magyar jogrendszer. Ezt nem szükséges kivágni vagy kiirtani. Sokkal jobb volna a priust ott felállítani,! a magyarÜrói ; ^ / szervezet továboi kiépítését jelen tifylHa igazán hivei vagyunk a/birói függetlenségnek, akkor a szakbÍróságoknál - különösen magasabb fokon - a kiválasztást át kell engedni magának a-bírói larnak, el kell tekinteni a miniszteri kinevezési rendszertől, Ezt azért mondja, mert a közbeeső intézkedések során okvetlenül az esküdtszók visszaállítására kerülne a sor ahová a sajtóügyeket utalná. Doleschall egyetemi tanárral szemben helyesli a vádtanács intézményének felvételét, mert e2 az a szürő^ amely eldönti, hogy van-e < helye további tárgyalásnak« Vájjon szatad-e megfosztani az újságírót attól, hogy főtárgyalás, meghurcoltatás nélkül megszüntethessék az ügyeket. A határidők tekintetében rámutat arra, hogy itt a spekulatív szellem juthat érvényre, amely legyőzi a jóhiszemű újságírót, aki talán épen aboan látja igazát, nogy hónapokig nem indítottak oert ellene. Itt anomáliák lehetnek és vannak/:a határidőket másképen kell felosztani. Ezután a helyreigazitási jog hiányaira hivatkozott. A helyreigazitási jog a mostani judikatúrában szörnyű gMéijnEméram eltévelyedés. Az ujsagiró köteles helyreigazítani olyan támadásnál is, amikor neki van igaza, és^zt a későbbi tárgyalás.igazolja is. Vannak uolgok, amikor az ujsagiró f száma,ra a aizonyitás jóval nehezebb, mint a magánembernek* Drákói szigorú bizonyítási eljárásra kényszeríteni egy újságírót olyan ügyben például, amelyben az egész köztudat mellette áll, csak az ügyfél-egyenlőség térné re mehet. Lehetetlennek tartja az ily közlésre vonatkozó megállapításokat is; ezeket ki kell hagyni a szakaszból. A mentelmi jog ügyében csatlakozik Doleschall fejtegetéseihez. /Folytatás-: következik/