Napi Hírek, 1929. február/2

1929-02-18 [0197]

Ne csodálja tehát senki, ha ilyen körülmények között oly nagy averzió mutatkozik a tervezettel szemben,'Ennek egyik oka az is, hogy semmi ok sem indokolja: a sajtó jog reformját . De ha már reformra határozta el magát a kormány, . előbb meg kellett volna kérdeznifca sajtót arról, hogy mi panasza és baja van

; hadd tárta volna fel azokat a veszedelmeké t> amelyek fennforognak. A jövőben a lapok két ut között választhatnak. Vagy szószerint közlik a közéleti emberek beszédeit, vagy egy sort sem adnak le belőle. A tervezet nem ad módot a.középutra. Annak, aki a közéletben szerepet játszik, el kell készülnie a bírálatra, amelyet megkaphat egyformán a képviselőházban, a társadalomban és a sait/óban. A sajtóban a bírálat formája az, hogy a beszédet érdeme szerint közli, Ugy tapasztalta, hogy a magyar • s;aj 10 még a párt szempont ok mellett is az érdem tekintetében liberális. Senki sincs kötelezve arra, hogy a közéletben részt vegyen, ha azonban részt vesz. . viselje el a bírálatot. Lehetetlen^ dolog az is, hogy a becsületet pénzzel meg lehessen váltani s bűnösség kimondása nélkül kártérítés ellenében szabadulni lehessen, a-em adhat fel semmiféle jogvédelmi eszközt s így nem járulhat hozzá .ahhoz, hogy az eljárás során a vádtanácsot kiküszöböljék. A mentelmi jog alkotmanybiztositékjellegének csökkentését jelenítené az., ha aszerint a megkülón böztetes szerint adnák meg valakinek a mentelmi jogot,'hogy hirlapiró-e vagy lapszerkesztő, avagy orvos, tanár, földbirtokos. A tervezet teljesen feielsleges és céltalant. Az együttes felelősséget kívánja behozni s ezzela sajtószabadság alkotmányjogi biztositékát bont(ajj) meg, mindenütt csak büntet , holott a sajtószabadságra az országnak nagy szüksége van. 1848 szellemében sajtószabadságot es esküdtszéket kér. Dr. Tóth László mindenekelőtt megköszönte sz igazságügyminiszternek azt^ hogy az értekezletet egybehívta s ezzel módot adott arra, hogy az ujságird-társadalom panaszait és kívánságait előadhassa. A tervezetet sem általánosságban, sem részleteiben elfogadni nem tudja , ellenben arra kéri a minisztert, hogy tegyen élőkészitőintézkedésekéi; n.1 általános sajtótörvény meghozatalára és ennek megalkotásánál ne feledkezzen meg^ a sajtóról sem, vonja be azt is az élőké szitőmunkál átokba, mert ^meggyőződése, hogy az összes szakemberek együttműködése csak jó eredményre • vezethet. A sajtószabadságra nem az öncélú, sajtónak van szüksége, hanem a közérdekű sajtónak. Mexikóban .például igen jó üzleti sajtót lehet kiadni akkor, amikora vallásszabadságért vergődő léleknek nincs'meg a sajtószabadsága, A sajtószabadságra a köz érdekében van szüksége Elhiszi, hogy a tervezet készítőit a legjobb elgondolások vezették; talán voltak érzéseik vagy saját szempontjaik, amelyek amellett szóltak, hogy bizonyos dolgok megismétlődését peg kell akadályozni. Lehet, hogy Dizonyos dolgokért a sajtó egyrészét felelőssé tették, de kérdi, miért kiyánják egyesek miatt az egész magyar sajtót a vádlottak padjára ültetnie A tervezetben nem tudja feltalálni a ,magas állami érdeked védelmét stb,, amire hivatkoznak. Az, hogy egy ember helvett kettő ül, ném lehet a magasabb érdekek hatályos védelme. Km lálja, hogy mily védelmet nyújt a tervezet az állam rendje és a jogrenc. számára, hiszen jóformán cs^ a becsületsértéssel és a rágalmazással foglalkozik. A rágalom megmérgezi a közéletet, de nem feltétlenül a sajtó utján terjesztett rágalom', sokkal veszélyesebb a rágalomnak az a fajtája,amely bujkál. /Fólvt,köv./