Napi Hírek, 1929. február/2
1929-02-28 [0197]
I § L o n d o n, február 28. ./Magyar Távirati Iroda/ A Times hosszú cikkben foglalkozik a népszövetség várható kisebbségi vitájával ás megállapit i a, hogy az uj Európa t érképének megrajzolásakor elkerülhetetlen volt, hogy az uj államok lényegesen megnövelt területébe ne foglaljanak beVi idegem lakosságot. Ez pedig súlyos felelősséget hántott a szövetséges hatalmakra, amelyeknek gondoskodniuk kellett arról, hogy az uj határokat ne lehessen háború utján megváltoztatni. Ezért a szövetségeseket az óvatosság ás az emberiesség arra kötelezte, hogy biztosítékot nyújtsanak arra, hogy ezek az idegen uralom alá jutott népek ne részesüljenek rossz bánásmódban, ne foszszák meg őket politikai jogaiktól, ás ne tegyék, ki őket az erőszakos elnemzetletlentféásnek. A hatalmak nem ^vá 11a ina ti ák a kockázatot azokért a veszélyekért, amelyek olyan dolgokból származtak volna, hogy például a námet nyelvet Sziléziában erőszakkal elnycmj^ák^vagy a rután parasztok, vagy a magyar földesurak* birtokait kárpótlás nélkül elveszik. Ez a veszély tényleg fennállt, mert hiszen a háború előtt ilyesmit tettek a németek Posenben, a magyarok Szlovákiában, sőt a háború után az olaszo^Dál-Tirolban. Az ilyen eljárás súlyosan veszélyeztette volna az uj határok stabilitását, -. hátráltatta volna a kibékülést és súlyos háborús veszélyt jelentett volna. Ezért kisebbsági szerződősekben az illető államok lakosainak biztositották összes politikai jogaikat élvezásit, vallásuk szabad gyakorlatát ás nyelvük szabad használatát a magánéletben ás az alsóbb iskolákban fajra, vallásra, vagy nemzetiségre való tekintet nélkül. Ezek a meggondolások a berlini kongresszus vezérelvein alapultak ás nem voltak hivatva az illető országok kormányzásába belenyúlni. Az uj államok ez irányú aggályait a nagyhatalmak el is oszlatták. . Célszerűbb lett volna tehát a kisebbségi záradákokat magukba a békeszerződésekbe belevenni, még pedig közvetlenül a t erület-hatarozmányok után. hogy igy világosabb legyen a helyzet. A legfelsőbb/ tanács szándéka helyes volt és cs k azért nem tudta aat keresztülvinni, mert már nem volt hozzá idő. Hogy pedig a kisebbségi .szerződés ek ne csak irott malaszt legyenek, a népszövetség garanciája a la helyezték okét. Ezt a garanciát azonban nem maguknak a kisebbségeknek, hanem a szignatárius hatalmaknak adátk meg, miután a népszövetségnek nincs joga saját iniciativáiából közbelépni csak akkor, ha erre a szignatanus hatalmak felkérik. . . , , A cikk ezután behatóan is. érteti a kisebbségi 'panaszokkal kapcsolatban követendő eljárást és ennek célját abban latja, hogy a népszövetséget lehetőleg megszabadítsák az apro ügyektől. . Ami az intervenció jogának kérdését illeti, ezt a iogot csak a felelős kormányoknak adhatták meg, amelyek bizonyara nem'fogjak , nagyon komolv ok nélkül a panaszt a népszövetség ele vinni. Sz az el-' • .. járás közvetlen felelősséget háritott a tanácstagokra, különösen Anglia és Franciaország tanácstagjaira, akik az egyesült Államok tanácstagjának félrevonulasa óta azelso nelyet foglalktak el a népszövetségben . Első-orban az ő kötelességük volt az hogy arra figyeljenek hogy büntetlenül ne lehessen visszaéléseket elkövetni. Remélhető hogy maguk a szerződések elegendők lesznek arra. hog? a kisebbségek ellen o> súlyos ás flagráns hivatalos visszaéléseket megakadályozzak. Így péld ául/ az érdekelt államok szerették volna is, meg sem mertek volna . Tna/ nyiltan olyan törvényeket hozni, amelyek kizártak volna a kisebbságeket a parlamentből, vagy amelyek a hivatalos nyelvet tették volna kizárólag kötelezővé a bíróságok előtt. így előállott volna például az a helyzet, hogy a románul nem tudo romániai magyarokat megfosztották volna a törvény oltalmától. Ez a remény teljesült is. /Folvtatása következik/
