Napi Hírek, 1929. február/2
1929-02-26 [0197]
/ A felsőház együttes bizottságainak ülése; Folytatás / Gróf Széchenyi Aladár hangsúlyozta, hogy bár elvben ninden magánjogot negszoritó korlátozást ellenez, negis helyesli azt, hogy ott, ahol közérdekről van szó s a'magánjogba való beavatkozás nem függ pártérdekektől, az állam, beavatkozhassak. Veszélyesnek tartja azonban azt a propagandát, amely idevonzza a külföldieket, mielőtt még megfelelő ellátásuktól gondoskodni tudnánk. Kérdést intézett a miniszterhez aziránt, vajion a gyógyfürdők fejlesztéséhez szükséges összegeket az államháztartástól kiyánja-e Igénybe venni. A gazdaközönség ugyanis már annyira roskadozik az adók alatt, hogy további terheket nem bírna el. Gróf Hadik János elismerte a javaslatnak egészségügyi és nemzetgazdasági ssZempontból való szükségességet és helyeselte azokat az adókedvezményeket is,amelyekben az uj vállalatok részesülnek. A kisajátítás ellen sincs ellenvetése, ha-az közérdekből történik s a magánjogi elveknek megfelelő kártérítés mellett. A, fürdő tulajdonosokat azonban óvni kell az önkénytől s ezért helyteleníti a hat 0 sági kezelésbe való vételt, mert ez módct nyújt arra, hogy kártalanítás nélkül a gyógyfürdők birtokába helyezkedjenek a hatóságoks # a tulajdonos terhére történő beruházásokkal annak esetleg anyagi romlását idézzék elő. A javaslatot általánosságban elfogadta, Petz Lajos orvosi szempontból szólt a javaslathoz, hangsulyozva ? hogy a magántőkének is jelentős összegeket kellene fordítania gyógyfürdők céljaira. Simontsits Elemér kiemelte, hogy a törvény teljesen gondozatlan területet szabályoz, s majd az élet mutatja még, hogy az az irány .amelyet a Javaslat mutat, miként válik be a gyakorlatban. Ha a fürdőegyesület választmányát hat°sági jogkörrel ruházzák fel a pénzkezelés szempontjából ugy ki kell mondani a törvényben a választmány felelősségét. Az általános vita végén Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter válaszolt. Hangsúlyozta, hogy kezdetben csak a gyógyhelyi bizottságot akarta hatosági jogkörrel felruházni, azonban a múltban számos olyan fürdőegyesület alakult, amelyeket káros lett volna a gyógyfürdőikültura munkájából kikapcsolni. Gróf Széchenyi Emilnek válaszolva megnyugtatta a közvéleményt arról, "hogy a törvény nem hárit uj§.bb terheket a nolgárságra. Reméli, hogy a külföldi tőke, de a magántőke is'nagyobb mértékben ^helyezkedik majd el # gyógyfürdővállalkozásokba. Bejelentette. nogy Németország egyik legnagyobb ilyen vállalata a Balaton mentén beruházasokra hajlandó, csatornázás és yizvezetékhálózat kiépítésére,• valamint szállodák építésére vállalkozik. E vállalatnak emberei most végzik a helyszínelést. Reméli, hogy e példát a magyar tőke is követi majd. Hangsúlyozta, hogy a javaslat uttöro, mert olyan anyagot szabályoz, amelyhez eadig még egy törvény sem nyúlt részletesen. Bár tudja azt, hogy a törvény nem fog egyszerre minden bajt orvosolni ; hiszi, hogy a magyar gyógyfürdőügyi'fejlődéséhez a megfelelő alapot biztosítja. A bizottság általánosságban elfogadta a törvényjavaslatot, majd be-^ ható részletes vita indult meg. amelynek"során ismételten felszólalt Hadik János gróf - aki több inditványt is tett ,Némethy Károly, Szőke Gyula, ,Kaltoneckér Viktor, valamint'Joanovios Pál, Petz Lajos, Cicatricis Lajcs , Lázár íerenc, Kolozsváry Mihály, Józan Miklós. A miniszter megnyugtató felvilágosításai után a bizottság a törvényja vaslatot részleteiben is változatlanul elfogadta.
