Napi Hírek, 1929. február/2

1929-02-19 [0197]

§ M a d r i d, február 19. /Fabra./ A minisztertanács megszavazta a magyar-spanyol kereskedelmi szerződés meghosszabbítását./MTI./ /Sajtóért ékeztet !|J. folytatás./ Váry Albert elismeréssel adózik az előadói tervezet jogászi értékeinek; elismeri, hogy a javaslat felismerte az égető bajokat s az orvosságot illetően jóhelyen kereskedik, mégis sajnálattal kénytelen kijelenteni, hogy az orvosság egyik-másik részét nem tudja elfogadni, Ali ez különösen az együttes felelősségre. A fokozatos felelősség elvi alapját fogadja el, amelyet a magyar jog kiválóságának tekint. Utal arra, hogy a mai sajtójog szerintas a valódi szerző, a bűnös, ma is a felelős szerkesztő vonható f-lelősségre, ha utasítást adott a cikk megírására és a kiadó is felelős, ha utasítást ad a közzétételre. Ha azonban ez igy van,akkor miért kell ezen változtatni? Azért, mert a gyakorlatban ugy látszik, hogy ezek az intézkedések nem voltak elegendők. Tévedés azonban azt hinni', hogy a tervezetben foglalt intézkedések elegendők lesznek. Állítja, hogy az együtte s "fel el ősség rendszere *• mellett is mindenkor egy ember fog felelni,hiszen a tervezet maga megengedi, hogy a felelős szerkesztő ne adja ki a valódi szerzőt. Hangsúlyozza, hogy nem éri me* a nagy elvi áldozatot az az ered •. mény, amelyet a tervezettol várnak. A tervezet a gyakorlatban nem hozza meg"a felelősség szigorítását. Máshol kell az orvosságot keresni. Ott kell a hatalmat gyakorolni, ahol tényleg szükség van rá, de ugy,hogy a tisztességes magyar sajtót megkíméljük. Nem fogadja el • , a 13. szakaszt sem. Becsületet _ ' pénzzel kártalanítani nem lehet. Aggályai vannak a 9. szakasszal szemben is, noha helyesli az abban felvetett és a nyomdákra vonatkozó felelősség kérdését. A 10. szakaszt örömmel üdvözli. Ennek hiányát a birói _gyakorlat már nagyon régen érezte, mert sohasem tudták, hogy mit csináljanak például a kommunista röpiratok terjesztőivel. A jóhirnevet veszélyeztető bűncselekmény megállapításával nem rokonszenvezikj mert nem tudja, hogy milyen itt a jóhirnév fogalma. Ez különben a bírót is nagyon nehéz feladat elé állítja. Az elévülés tekintetében kijelenti, nogy ha a gyorsaságot hangoztatják a sajtóügyekben, ekkor ezt a kérdést^nem is szabad érinteni. A gyorsított eljárást elfogadja elvben és módosításait később terjeszti elő. A mentelmi jogot alkotmányjogi biztosítéknak tekinti és épen ezért nem engedi meg a képviselők zaklatását. Véleménye szerint ezt a kérdést talán ugy lehet elintézni, hogy a mentelmi megkereséseket egy hónapon belül rövid uton kell lebonyolítani. Végül kifejezést adottjaimnak a véleményének, hogy a megegyezés lehetősége a sajtónovella kérdésében a jogászok és az ujságirók között megvan; s nagyon jó volna, ha a politikus és a politll® nem szólna bele. Lakatos Géza főleg a helyreigazitási jogról beszélt,^Ez nagyon fontos ügye a sajtónak. A mai helyreigazitási jog csak általánosságban rendezi a kérdést, ma mindenki igénybevehet i ezt a jogot. t Ilyenmódon lehetővé válik a sajtó Zaklatása az úgynevezett intellektuális bűnözők részéről, akik igy akarják elterelni a figyel mt a saját szennyesükről. A sajtónak az a kérése, hogy ebben a tekintetben is megvédjék és _pe dig ugy, hogy a panaszos szerkesztő kérelmére megidézhető legyen a helyreigazítást kérő és köteleztessék a valódi tényállás bevallására. Kérte továbbá, hogy utalják ezeket az ügyeket a ál egyes-bíráskodás elé. /Folyt.köv./