Napi Hírek, 1929. február/2

1929-02-19 [0197]

Dr. Kramer Emilj a budapesti ügyvédi kamara ügyésze, rámutatott arra, hogy az értekezlet során egyetlen olyan jogászi indokot sem hoz­tak fel, amely szükségessé tenné a mai fokozatos felelőssági rendszer megváltoztatását. A strohmannok előtérbetolását indokolásnak nem fo­gadhatja el, mert megállapítható. hogy az utóbbi husz évben a polgári sajtó strohmanokkal nem dolgozott .BeMha van egy lap, amely ezt megtette, ugy maga a tervezet is módot ad arra- 6, §-ában, hogy a jövőben ezt meg lenessen akadályozni, amennyiben kimondja a szakasz, hogy ha vala­ki strohmannt állit, vagy annak ajánlkozik, azt bűnpártolásban vétkes­nek kell kimondani. De teljesen meg lehet akadályozni a strohmann­rendszert azzal is, ha kimondják, hogy a felelős szerkesztőnek nyilat­kozata a hamis eskü beszámítása alá esik. Ha a pornográf sajtóterméket külön elbánásban kell részesíte­ni, akkor ez fennforog a bolsevista közleményekre is. I ooxsevistákra aém vunatkozik sem a szólás-? sem a sajtó-, sem a gyülekezési-s^zabadság.Ezekkel a cikkek­kel ugy kell bánni; mint a fonográf cikkekkel, ^ehetetlen az, hogy a bolsevista sajtóra alkalmazni kívánt elveket a hazafias magyar sajtó­ra alkalmazzák. Nincs egyetlen magyar ügyvád sem, akinek ne az volna a meggyőződése, hogy strahmannokkal megél égedni" nem szabad. Sajtóköz­leménynél a legtöbb esetben meg lehet találni azt a személyt, aki fe­lelősségre vonható. Mindenkinek közös óhaja az, hogy.ez lehetőleg a szerző jegyen, de ha bizonyos vonatkozásban az anonimitás jogát res­pektálni kellj akkor mindig lesznek esetek, amikorra formális sajtó­jogi felelősség szerint lehet büntetni. CcéiK Dr. G-rún Béla arra mutatott rá, hogy sajtópernél az eljárá­si rész szerinte a bizonyítás^ a bizonyítással áll vagy bukik a hírlap­író. A bizonyítékok előterjesztésére megszabott nyolcnapos terminus nemcsak azt a negatívumot jelenti, hogy ezen az időn tul bizonyítékot előadni már nem lehet,, de azt a pozitív terhet is, hogy a bizonyíték­nak nyolc napon belül'meg kell lennie. Ez nem kényelmi kprdás, ez az ujságiróvádlott teljes kiszolgáltatása ellenfelének, Igy a sértettnek minden módja megvan arra, hogy a bizonyítás eszközeit erőtlenitge,a tanukat befolyásolja és valótlan ellenbizonyitékokat szerezzen. Épen ezért kéri, vegyék fel a becsületvádelmi törvény 13, szakaszának azt a rendelkezését.., amely a kellő időben előterjesztett bizonyítéknak a sértett hozzájárulása esetén való kötelező felvételéről szól. 'További kérelme az, hogv a bizonyítékok bemutatása a főtárgyaláson történjék. A sajtóperek csökkenésére vezetne az, ha kimondanák, hogy a tett-azonosság keretén belül csak az egész sajtóközlemény inkrimi­nálása lehetséges, Ma a helyzet ugyanis az, hogy ha valamelyik lap egy gyilkosról azt írja, hogy gyilkolt, rabolt ; s megemlékezik arról is, hogy gyermekkorában a szomszéd fájáról almát lopott, - ha ezért az utóbbiért -z illető a rágalmázási pert meginditja,annak ellenére, hogy gyilkolt és rabolt, ezért az egy monda-bért az ujságirót mégis el keli ítélni. /Folytatása következik./

Next

/
Thumbnails
Contents