Napi Hírek, 1929. február/2
1929-02-19 [0197]
Melegen támogat ja épen-ezért az ujságir ó egye sü létnek már ismertetett provideáló inditványát. Amikor azonban a törvényhozás és a kormányzat ilyen veszélyesnek tartja a kapitalizmus befolyását, fel kell vetni a kérdést, hogy miért éoen a sajtóval szemben erzi ezt. Ettől a veszélyétől meg kell óvni az egész közéletet, magát a parlamentet és a törvényhozást is,A törvényhozásnak a sajto-nojellával párhuzamosan más téren is intézkednie kell, nevezetesen az összeférhetetlenségi törvény megalkotása igen sürgős lenne, A forradalmi terror rémségeit maga is átélte, s ha a sajtóbeli rendelkezésekkel el lehetne háritani egy ilyen veszedelmet, akkor a legmelegebben üdvözölné, A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy hatalmi eszközzel, forradalmi veszélyt megakadályozni nem lehet. Az uj sajtótörvény sem elegendő a veszély elhárítására, ha nincsenek olyan tömegek amelyek - miként az igazi sajtó - szivükben hordják az alkotmányos szabadságot, a nemzet érdekeinek védelmét. A külföldi példákat nagyon nehéz a mi viszonyainkra alkalmazni, hiszen ott szabad gazdag állanok vannak, ahol a sajtó mögött ott áll az öntudatos, erős ? független társadalom, amely a maga öntudatának birtokában talán sa^tó nélkül is meg tudja védeni a nemzet érdekeit. A büntetőjogi felelősség kérdésének meg kell lennie, de hiába alkalmazzák a felelősséget, ha meg vannak mindazok a tényezők, amelyeik, egy forradalom bekövetkezését sürgetik, A sajtó egymagában sem forradalmat c : inalni, sem megakadályozni nem tud.- . A sajtóval szemben viszont hangoztatta a történelmi hivatás kérdés ét. _ Ha ez a lélek nincs meg benne, akkor hiábavaló mindenféle büntetőjogi szankció. Sztrache Gusztáv: Mindenekelőtt megállapította, hogy a-szakértekezlet igen üdvös hatással volt. Minthogyha attól a hangtól, amely az első napokban elhangzott, messze eltávolodtak volna. Az első napon ugyanis mindig azt hangoztatták, hogy a tervezet a sajtó elpusztítását és tönkretételét jelenti és minthogy-ez az eredmény elkerülhetetlen, azok akik tudják ezt, akarják is ezt. Azt hiszi, hogy felesleges kijel nteni, hogy ez a felfogás teljesen naiv és abszurd volt. Különben a sajtót tönkretenni ma már nem is lőhet,, áll az azonban, hogy kártékony jelenségei ellen nemcsak az egy-as embernek, hanan az országnak is védekeznie kell. A sajtó áldásthozo' intézmény, de a becstelen, tisztességtelen, hazafiatlan sajtó ellem az államnak védekeznie a legszentebb kötelessége. . Mint a gyakorlat embere hangoztatta, hogy a jelenlegi sajtótörvény nem kielégítő. Nem biztosit ja a bűnvádi eljárás gyors;.- lebonyolítását, a hazafiatlan működés megakadályozását és nem biztosítja azt, hogy a valódi bűnös vonassák felelősségre. Az 1914. évi törvénynyel •épen olyan keveset tudunk elérni, mint a 48-as törvénynyel. Ez a törvény olyan luxus, amit az ország ma nem engedhet meg magának. Szol ezután a strohmann-rendszerről, amely nem egyéb ? mint az igazságszolgáltatás csuffátétele, a legnagyobb igazságtalanság, mert ártatlan embereket juttat börtönbe. A magyar bironak végtelen szenvedéseket kell kiállnia ahcor. .amidőn ártatlan embereket kell elitélnie, t mert nem tudja bizonyitani a névleges vádlottal szemben az ártatlanságot, /Folytatása következik./
