Napi Hírek, 1929. február/1

1929-02-14 [0196]

§ Á Magyar- Távirati Iroda jelenti: A felsfiháznak mai napon tartott ülásén általános helyeslés között azt a kivánsfs/ot nyilvání­tották, hogy a felsőház elnöke adjon kitelezásl a f elyonáz 1 ama általá­nos örömének, hogy a pápaság ás az olasz királyság között létrejött a világtörténelmi jelentőséggel hir© - 4 megegyezés. Bnnek a kivánsgáaak megfelelően á felsőház elnöke báró Wlaasics G-yula ugy Gasparri államtitkárhoz, mint Mussolinihez üdvözlő iratot intéz mvmm M mm — § A Magyar Távirati Irocá jelenti: Walko Lajos külügyminiszter a képviselőház mai ülésén nyújtotta he. .a háború igénybevételéről való lemondás tárgyában Parisban 1928 augusztus 2,7-én kötött nemzetközi szerző­dés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot, amely a szerződést, ame­lyet^ Magyarország Budapesten 1929. február 14-én utólag irt alá, az ország törvényei közé iktatja és annak eredeti francia és angol szöve­get, valamint hivatalos magyar fordítását tartalmazza. , § A Magyar Távirati Iroda jelenti: ; /falko Lajos külügyminiszter a képviselőház mai ülésén nyújtotta be a Törökországgal Budapesten 1?29. január 5.-én kötött semlegességi békéltető eljárási és választott bírósági szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot amely a szerződést az ország törvényei közé iktatja s annak eredeti francia szöveget es hivatalos magyar forditását tartalmazza. " . A törvényjavaslat indokolása hangsúlyozza, hogy a Magyaror­szág es iörökország közötti hagyományok és "mindkét nemzet köztudatá­ban mélyreható oar-ztságot a világháborúban egymás mellett folytatott narcok meg közvetlenebbé tették. A világháború mindkét nemzetre súlyo­san nehezedő következményein Törökország kihasználva kedvező föld­rajzi helyzetét. uj harcok áldozata árán enyhített magár&nézve mely sikerek a trianoni béke által sújtott magyar nemzetben további szimpá­tiákat keltettek, amelyek már többek között az 1923. december 18-iki magyar-török barátsági szerződés megkötéséhez vezettek. Miután.nyilvánvalóvá valt hogy mindkét ország nemzetközi nelyzetet a másik részéről semmiféle ellentétes érdek nem oefolyásol­ja, az érdekelt felek nemcsak a két ország között netalán esetleg még­is felmerülhető nézeteltéréseknek békéltetés, illetőleg választott bíráskodási eljárás utján való elintézéséoen állapodtak meg, hanem szük­ségesnek találták, hogy nemzetközi helyzetük harmonikus érdekeinek meg­íelexoen kölcsönös kötelezettséget vállaljanak egymással ezemoen egy reszt azáltal hogy tartózkodnak minden esetleg a másik szerződő fél ellen irányuló politikai vagy gazdasági természetű szövetséghez való csatlakozástól, másrészt kölcsönös semlegesség megtartására kötelezték ügymast. E célokat szolgálja a Suoapest 1929. január 5-én aláirt szer­ződés.

Next

/
Thumbnails
Contents