Napi Hírek, 1929. február/1

1929-02-13 [0196]

£ Wolff Károly rámutatott arra

t hogy bármit is beszélnek arról, hogy a politikát nem szabad bevinni a törve nyhatósgokba, a szociáldemokraták már pár t szer vezet tségüknél,' és céljaiknál logva is beviszik a politikát a törvényhatóságokba. A szociáldemokraták stabil szervezetet alkotnak a gazdasági kérdések mi/att, állit ja azonban, hogy a^legtöbb szociáldemokrata munkás lelkében keresztény nemzeti alapon áll, s csak a szakszervezet pressziója tartja vissza attól, hogy ezt nyilvánítsa, hiszen még a városi üzemekben sem tűrik m-g a töbuiek a,keresztényszocialista munkásokat. Megfelelő törényhozási intézkedésekkel politika mentessé kell tenni a munkásoknak a gazdasági érdekek érvényesítését. Az egyénekre való szavazás esetén igen sok polgári jelölt lesz, a szocialdémokratapárt viszont egységesen, egy jelölt mellett foglal majd állást. A lajstromos szavazás eseten a polgári pártok is inkább tömörülnek, a városokban tehát a polgári társadalomnak s a nemzeti gondolatnak feltétlenül előnye a lajstromos szavazás a polgári társadalom széthúzásával szemben. Kerté a bizottságot, fogadja el Petrovácz indítványát. Kozma Jenő bizonyos vonatkozásokban nem ért egyet Wolff Károllyal. Amikor még a községi Riasztásoknál nem volt lajstromos szavazás, Budán a polgári közönség érdeklődése lényegesen nagyobb volt. Ha egyének állanak szemben egymással, érvényesül az e gyén i kiválóság. Hegymegi-Kiss Pál statisztikát olvasott fel a szegedi ós debreceni legutóbbi országos képviselőválasztás és városi választással kapcsolatban. E statisztikából kitűnik az, hogy a szociáldemokrata párt a lajstromos szavazás alapján számarányát messze meghaladó arányoan jutott kénviselethez. Wolff Károly hangsúlyozta, hogy mindez nem argumentum a rendszer ellen. A lajstromra fel lehet venni a legkiválóbb embereket is, s igy egyesíteni lehet a lajstromos választás és az egyéni választás előnyeit. Scitovszky Béla belügyminiszter válaszolva a felszólalásokra, hangsúlyozta, hogy Buday Dezsőnek, Petrovácz Gyulának és Wolff Károlynak a lajstromos választásra vonatkozó argumentumait nem tudja elfogadni, mert ez a kisebbségnek honorálása lenne, már pedig a törvényjavaslat a polgári társadalomnak, s nem az egyes pártoknak kivánja megadni a lehetőséget arra, hogy a városokban a többséget biztosítsa magának. Az országos politikát ki akarja küszöbölni a városi életből, már pedig a lajstromos szavazás ennek ellenkezőjét jelentené. A,szavazólapok egységesítéséről és a bizalmi férfiakról szóló indítványokat elfogadja, s belemegy abba. hogy ötven jelenlevő választó jogosult legyen egy-egy ,b

; zalmi férfiút személy szerint megjelölni. Négynél több bizalmi lérfiu^azonban nem lehet. Ahhoz is hozzájárul, hogy a szavazatszedő küldöttségek számlálják meg a. szavazatokat, e. rol azonban három hitele^ jegyzőkönyvet rekfr kell felvenni, s ezeket a választási elnökhöz, a törvényhatóság első tisztviselőjéhea, illetve a főispánhoz kell eljuttatni., A bizottság ilyen értelemben határozott azzal, hogy a módos itásoknak megfelelő uj szöveget as előadó a legközelebbi ülésen mut at j a be, A tizenötödik szakasz után, amelyet a bizottság változatlanul elfogadott, Kozma Jenő uj szakasz beiktatását kérte -s- BSzakasz szerint a törvényhatósági városokban csak olyan jelöltekre lehet szavazni, akiket a terület választóinak legalább 5 százaléka ajánlott. /Folytatása következik/