Napi Hírek, 1929. február/1
1929-02-08 [0196]
/p/ § J á r i s,f;bruár 8. /Magyá. Távirati Iroda./ A Journal des Débats Strassburgból jelenti, hogy ma reggel végezték ki Quirin Emilt, aki 1927. október 20-án meggyilkolta Nast csendorőrmesteri. Az elitélt a legnagyobb!. ' ^. ment a vesztőhelyre és visszautasította a vallási vigaszban való'részesitést. Midőn a hagyományos pohár rumot kiüritette, ezeket mondtajJ"No még egy pohárral.' Ez mégis csak jobb ( mint a vizJ"Midőn a vétffcadra lépett, felismerte a rendőrök között Lorenzet, aki a tárgyaláson terhelőén vallott ellene és amidőn elhaladt mellette; odaszólt nekijHA Nast közelében lettél volna, te is arra a sorsra jutottál volnaJ"Husz másodperc múlva az Ítélet már végre is volt hajt/p/ § P á r is, február8. /Magyar Távirati Iroda./ A Temps jelenti •Tuniszból, hogy az Unió nevü újságpalota csapadékmérőórájában ma . bomba ro bbant fel. Az újságpalota az olasz konzulátus mellett fekszik* és a hatalmas robbanás összetörte a konzulátusnak, valamint a közeli olasz iskolának ablakait is. JA Rákosi Jenő temetését rendező bizottság kéri azokat a hatóságokat es egyesületeket, amelyek a nagy halott végtisztességén képviseltetni fogjak magukat, hogy delegáltjaik nevét és számát telefonon vagy írásban jelentsék be az Otthon írok és hirlapirók körének titkári hivatalában szombaton délelőtt 10 órától 7 óráig/^elefon-József 361-14 es ^ózsef 354-52. §Bukare_st, február 8. A pénzügyi törvényjavaslatok és a kölcsönszerződés vitájában a magyar párt részerői Jósika János báró szolalt fel a kamarában.Kijelentette, hogy a javaslatokhoz hozzájárul. de_ ezzel kapcsolatban felhívja a kormány figyelmét a romániai'magyarságot erintc ket fontos körülmenyre. Egyik a hitelek kérdése, Minthogy a betéri esztett törvény javaslatokban szó van a pénzpiacnak olcsóbb és bővebb hitelekkel való ellátásáról, a magyar párt kéri, hogy a hitelek szétosztása egyenlő és igazságos módon történjék. A másik körülmény a kovetJCezo: A földkisajátítások alkaliaával a kisajátítást szenvedett tulajdonosoknak az 1913-mas földárakat fizették, de nem aranyban, hanem valorizálás nelkul papírban, illet ve .kötvényben,azzal az indokolással, hogy a lejárat alkalmával a kisajátítási papírok úgyis elérik ez aranyparitást. A mostani stabilizációval a mai papirlei az aktuális árfolyamon aranyiéi jé alakul at s igy nincs meg a lehetősége, sőt a reménve sem annak, hogy a kisajátítási kötvények lépcsőzetes revalorizációval elérnék az aranyerteket. Tekintet tel, arra, hogy Románia függő adóssága inai rendezése során a bukaresti kormányok bizonyos tekintetben elismerték a külföldiek birtpKaban leve értékpapírok revalorizálását, a magyar párt véleménye az. hogy ugyanilyen módon kell eljárni a kisajátítást szenvedett ífomán állampolgárokkal _ szemben is. Az állam szempontjából ez nem jelent különösébe terhet, miután köztudomású, hogy a kisajátítási árak legtöbb esetben a kisajatitt földek egyévi jövedelmét sem teszik ki. Mivel pedig az államnak csupán s toké 5 százalékát kell visszafizetnie s a tőke csak husz ev múlva válik esedékessé, ez az 5 százalék revalorizált értékben ...is fedezve van a kisajátított földek egy^évi hozadékával. A kormánynak nem lehet szándéka ország-világ előtft publikálni, hogy a kisajátított földekert átlagosan holdanként mindössze 10 aranyiéi kisajátítási árt fizetett, melynek egyévi kamatja 1/2 aranyiéi. /tfé^e következik /
