Napi Hírek, 1929. február/1

1929-02-07 [0196]

§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: A képviselőház közigazgatási bizottsága ma délután fél 4 órakor Eoii^ik József elnöklete mellett folytatta a közigazgatási reform részletes tárgyalását. Az ülés elején Scitovszky Béla belügyminiszter inditványozta

; hogy a jövő héten délelőtt és délután három -három órás ülésekben tárgyalják a reformot. A bizottság ezután megkezdte a hatodik szakasz tárgyalását, amelyhez Madarász Elemér, F, Szabó Géza. Petrovác& Gyula Fáy István. Marótny Lászi lo, Frey Vilmos, Patait Tibor. Jókai Ihász Miklós es gróf Károlyi József szólaltak fel és nyujtottak ,be több kiterjesztő inditványt. A .. f szólalása után Csák Károly előad© javasolta, hogy az árvaszéki ülnökök ket és az alügyészeket is vegyék be a törvényhatósággi bizottságba. A bizottság a szakaszt Patay Tibor indítványával fogadta el, amely szerint a törvényhatósági bizottságnak hivatali állásuknál fogva tagjai a vármegyei aljegyző, az árvaszéki ülnök és az alügyész. A hetedik szakasznál, amely a törvényhatósági aktiv és passziv választójogról szól, Csák Károly előadó a következő pótlást terjesztette elo: :"Bármily rövid ideig tartó helybenlakás elegendő annál, aki^országgyűlési képviselő, tényleges vagy nyugdíjazott köztisztviselő, nyugdíjazott katonai havidíjas, vagy valamely bevett vagy elismert fallasfelekézet valamely egyházközségének élén álló lelkész." Egy másik indítványában azt kérte, hogy a főiskolát végzettek már 24. életévük betöltése után megválaszthatok legyenek. Ezután nagyobb vita fejlődött ki a nők választhatósága körül. Petrcvác£Gyula a keresztény gazdasági és szociális párt nevében kivan ta a nők passziv választó jogának törvénybeiktatását a javaslat keretében is. A nők számára a válaszhhatósági jogot akkor adná meg, ha középiskolai érettségivel, vagy ennek megfelelő minősítéssel, vagy pedig főiskolai végzettséggel rendelkeznek. Györky Imre szinten a nők passziv választójoga mellett érvelt, Vicián István a nők aktiv választójogának különösen a városokban feltétlenül hive. Wolff Károly utal arra, hogy a nyugateurópai államok ma már maidnem valamennyien megadták a nőknek a választójogot és ez egyáltalában nem vallott kudarcot. A nők mindenütt jótékony befolyást gyakoroltak a közéletre, A nemzeti, a konzervativ irányt is elősegiti a nőknek a választójogba való bevonása. Nem a feminizmus szempontjából kezeli azonhan a kérdést, hanem a magyar asszony szempontjából, aki mindig ^osztotta férte sorsát. Az asszony a kczéletbe> is erkölcsiséget hoz és a törvényhatóság nobilitását emeli.. Gróf Károlyi József a kérdést ugy kivánná megoldani, hogy a városokban meg kell adni a nőknek a passziv választójogot, a vármegyékben azonban nem, mert itt a nők még húzódoznak a közszerepléstől. Egyébként magáévá teszi az előadónak a huszonnégy életévre vonatkozó Látványát. ftU^^^^^