Napi Hírek, 1929. február/1

1929-02-06 [0196]

/Közigazgatásikbizottság ülésének I. folytatása./ Az érdekképviseleteknél a titkos választás mellett oiztositva látja a pártatlanságot. Azokra a kifogásokra, hogy az érdele­képviseletek különböző elvek alapján választják meg képviselői­kel, azt-feleli, hogy itt kizárólag a gyakorlati szempont jut érvényre. Az egyes érdekeltségeken belül az érdekeltségi cso­portok arányos megválósitasát kivánja a javaslat. A nizottság ezután Viczián István módosításával elfogad­ta az előadó inditvanyát, A lelkészek képviseletével kapcsolatos kimutatások tárgyalása során Buday Dezső szóvá teszi, hogy a kimutatás nem arányosan osztja meg a képviseletet Szilágyi Lajos kijelenti, hogy tegnapi felfogasavai szemoen az eredeti szöveget fogadja el a bemutatott táblázat alapján. Gróf Károlyi József" ugyancsak magá­évá te,tte az eredeti javaslatot és nemzeti szempontból_helyesli, hogy .'még a nagyon kisszámú nemzetiségi kisebősegeket is kufcan­tériával-kezeli a vallásfelekezetek képviseletére vonatkozó ren­delkezés, Buday Dezső ugy véli, hogy ha valamely felekezet , a kép­viseleté nél előállott maradók nagyobb, mint egy másik vallásfele­kezet lélekszáma, akkor a helyes kiseboségi képviselet az. ha ez a nagyobb maradék kap még egy mandátumot es a kisebb lélekszámú fe­lekezet képviselet nélkül marad. Jókai-Ihász Miklós fontosnak^tart­ja a kiseboségek megfelelő képviseletét. Szabó Iván Buday állás­pontjához csatlakozik és a törvény általános^ irányelveit tartja döntőnek a kisebbségek képviselete tekintetében. Az előadó es a miniszter felszólalása után a oizottság a csatolt kimutatásokat elfogadta, majd áttért az ötödik szakasz tárgyalásara. Ez a szakasz az örökös tagságról sz<$l. Az előadó kiegészitő inditványt nyújtott oe, amely szerint örökös taggá meg-; hivnató az olyan harminc éven felüli, tiz év óta magyar állampolgár is, akinek a törvényhatóság területén esetleg nincs is választójoga. Néppel Gyula csakis a törvenyhatóság testületéből jelölne ki az örökös tagokat. Buday Dezső helyesnek tartja az örökös tag­ság intézményét, mig Hegymegi-Kiss Pál • ugjlátja, hogy ez a disz-' polgárságnak egy másik fajtája. Nem ellensége annak a gondolatnak, hogy az erdemet méltányolják és hogy a törvényhatóság eletében a kontinuitást fenntartsák, de ez nemezt jelenti, hogy az örökös tagok külön tényezők a törvényhatóság életéDen* /Folytatása következik/

Next

/
Thumbnails
Contents