Napi Hírek, 1929. január/2
1929-01-18 [0195]
á Hága, január 16./.:a : vyar Távirati Iröaa/ A os ehs zl oya k-magyar vegyes döntőbirócág ülés ének uiece de ^esistance-a volt Gidel Giloertnek, a párisi egyetem nagynevű tudós tanárának aránylag rövid, de gpr• dolatokba* annál gazdagabb felszólalása. Gidel Gilbert a vi lag, egyik első nemzetközi jogászának fényes apoaratusával es könnye^egével mutátott rá, hogy bármőfc uton induljon el az okoskodás; akar érinti, akar. kivüLfhagyia az általános nemzetközi jogot, minden ut Romába vezet, vagyis a döntőbíróság illetékességéhez azokban az ügyekoen, amelyeket a magyar feloeresek a bíróság elé vittek. Oldalt hagyta ezúttal az általános nemzetközi jogot, amelynek nélkülözhetetlenséget különben magyar részről senki sem állította, hanem kizárólag a hkeszerződés talaján maradt es. rámutatott arra, hogv nem egy, hanem három olyan paragrafusa van a trianoni békeszerződésnek, amelyből a döntöbirosag illetékessége közvetlenül folyik annál az egyszerű oknál fogva; hogy ezt mind a három kifejezetten feltünteti. Nemcsak a trianoni szerződés ;250., hanem 240. és 232, pontja is. Ami a 250. cikkben az illetőségi klauzulát illeti, a klauzula felvételének inditó oka épen a garancia Románia és Csehszlovákia abusiv agrárreformjai ellen. Arra nézve, hogy e klauzula megadja a kompetenciát az ez agrárreform keretében tett intézkedése leiek a bekeszerzoo.es szempontjából való megvizsgálására, a kérdést egyenesen eldöniő ^autentikus interpretációt ad magának a békekonferenciának a magyar békedelegációhoz intézett válasz jegyzéke. Efelett semmi kétség nem lehet. Az a másik levelezés, amely Benes külügyi nini sz ter és a békekonferencia kisebbségi bizottságának elnöke között a saint germaini békeszerződés egy másik ' " * cikkxe ügyében lefolyt, egyrészt időbér, későbbi a trianoni 250. cikk keletkezésénél. Közben a békekonferencia plenáris üléseinek álláspontja Ausztriára. „ z és Magyarországra vonatkozóan a likvidáció kérdésében, épen az'ellenkezőjére változott annak a rendelkezési tervnek, amely fennállott, amikor a Eenes-féle levelezés lefolyt. Másrészről a szövetségesek között lefolyt belső levelezés semmi körülmények között sem volna szembehelyezhető, mint autentikus interpretációba másik szerződő féllel, Magyarországgal szemfen; harmadszor pedig nem is azt tartalmazza, mint amit bele akarnának magyarázni... "-* Az autentikus magyarázatot a békekonferencia plenáris ülése adta a másik szerződő félnek, Magyarországnak. Ezen az autentikus magyarázaton . felül nem hagyható figyelmen kivül magának a cseh törvényhozásnak a beismerése ."Az 1919. "évi cseh agrártöriény ugy rendelkezik, hogy a volt ellenséges állampolgárokat kifejezetten minden kártérites nélkül kell kisajátítani. Később 1920-ban a cseh törvényhozás a rendelkezéstől megijedve ugy intézkedett, hogy a kisajátítás csak annyiban hajtható végre, ha a békeszerződésnek a volt ellenséges ál1anno lgár ok vagyonáról szóló rendelkezéseivel nincsen ellentétben. A békeszerződések erravonatkozó rendelkezéseiben bennefoglaltatik azonban a vegyes . öntő bíróságok elismerése is. A cseh törvényhozás tehát nem állítja azt. amit a cseh kormány ügyvédjei állítanak, hogy tudniillik, mihelyt agrarreformról van szó," a békeszerződésnek a volt ellenséges állampolgárok vagyonát illető rendelkezései nem jöhetnek tekintetbe, hanem meghajtja zászlóját a békeszerződések előtt. Gidel professzor még élesebben mutatta ki mint Löwenfeld, hogy a hágai legielsőbb nemzetközi döntőbíróság hetedik döntése annyira fontos a magyar ügy szempontjából, hogy akár ebben az ügyben hozott döntésnek lehet tekinteni, mert" a genfi német-lengyel konvenció 6. cikke, amelyet értelmezés alkalmaz, azonos a trianoni békeszerződés 250. cikkével s annak másolata még grammatikai fogalmazásban is, /Folyt, köv,/
