Napi Hírek, 1929. január/2

1929-01-17 [0195]

§ A Magyar Távirati Iroda, jelenti: Á képviselőház külügyi "bizottsága Pékár Gyula elnöki ás év 6l ma délelőtt 11 órakor tartotta január havi rendes ülését. A bizottság ülésén a kormány részéről gróf Bethlen István miniszterelnök és ''•alko Lajos külügyminiszter vett részt. Az ülés megnyitása után -Talko L«ios külügyminiszter összefoglalta azokat a jelentősebb eseményeket, amelyek az elmúlt évben külpolitikai helyzetünk alakulására befolyással voltak. Ezután részletesen ismertette az 1928. év folyamán kötött politikai, jogi, nevezetesen békéltető és választott bírósági, továbbá gazdasági, pénzügyi, forgalmi stb. természetű szerződéseket. Majd vizsgálat alá vette azt, hogyan alakult b viszonyunk a különböző államokhoz. ^ A világ közvéleményének Magyarországgal szemben lassan, de mind szélesebb körben feléledő jóakaratú érdeklődése s a megnyilatkozó bizalom sorsunk és jövőnk alakulásában az elmúlt évben is hozzájárult nemzetközi helyzetünk fokozódó javulásához. A miniszter felszólalásában rámutatott arra. hogy a^legutóbbi időben több velünk szomszédos állam életében mélyreható változások történtek, amelyek fejleményeit a szomszédság indokolta élánk érdeklődéssel figyeljük. Együttérzésünk az úgynevezett utódállamokban nagy számban élő magy ars ággal természetessé teszi hogy várakozással nézzünk az elá

}/ hogyan fog a magyar kisebbség helyzete a változott biszonyok között toteább alakulni. Ebben a tekintetben különös várakozással tölt el bennünket az uj román kormány részéről többizben hangoztatott az a kijelentés^ hogy az uj kormányzati rendszer a jövőben a magyar kisebbség nemzetközi szerződésben biztosított jogait tiszteletben kivánja tartani. Gratz Gusztáv felszólalásában abból indult ki, hogy szivesen hajlik meg az előtt a felfogás előtt hogy külpolitikai kérdés ékben lehetőleg egységes álláspontnak kell kialakulnia. Annak a célnak tekintetében, amelyet a magyar közvélemény felfogáskülönbság nélkül a magyar külpolitika elé tüZj, nincs is nézeteltérés. Ez a cél azoknak a viszonyoknak es állapotoknál megváltoztatása, amelyeket nemcsak a magyar nemzetnek, hanem a Középeurópában élő népeknek kárara a trianoni békeszerződés teremtett,Hangsúlyozta, hogy mindnek előtt is a fennálló helyzet megváltoztatásának elő felt ételeit -cell megteremtenünk s ebben a tekintetben talán fokozottabb mártákben kell hangsúlyoznunk, hogy ebben a. törekvésben nemes rk érzelmi okok, hanem komoly egész Európa érdekében álló reálpolitikai meggondolások vezetnek bennünket. Utal szólóra a törekvésekre, amelyek a szláv nyelvű népek egységesítése érdekében már a mult században jelentkeztek s amelaek. ha átmenetileg a mai orosz viszonyok következtáben_talán erejüket is vesztették, a jövőben előreláthatóan újból éreztetni fogiák_ hatásukat. Ez a törekvés nemcsak Magyarország életárdekeit veszélyezteti, de messzemenően kihat sok nyugati hatalom komoly érdekeire. A reálpolitikai meggondolások hangoztatásán kivül szerinte fokozottabb mártákben kellene beievinnünk a köztudatba azt, hogy az ..integritási politika nem jelenti szükségképen azoknak a : közjogi viszonyoknak helyreállítását, amelyek a régi Magyarországon belül fennállottak. Uj formákat kell keresnünk, amelyek kapcsolatot teremtenek a tőlünk elszakított népekkel.