Napi Hírek, 1929. január/2

1929-01-17 [0195]

§ fl a'shington, január 16. /Magyar Távirati Iroda/ Borah szenáUr, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, a Kelloggpaktum kát első paragrafusáról a következő felvilágositó magyarázatot tartotta a szenátus előtt: "A szerződés röviden annak biztosítására szolgál, hogy a nemzetek nem'fordulnak a háború eszközéhez nemzetközi ellentéteik* elintézésére, kivéve a jóhiszemű értelemben vett önvédelem esetét. A szerződés tehát kötelezi a nemzeteket, hogy az emiitett ellentétek elintézését csak békés eszközökkel keressék. Reméljük és bizunk benne, hogy a szerződésnek az lesz az eredménye, hogy a nemzetek őszinte igyekezettel el fogják kerülni a háborút ás egymásközti ügyeikbe csak békás módszereket alkalmaznák. Az a^szakasz, amellyel most foglalkozom, nem hagy fenn kétséget afelől, hogy az önrendelkezés jogát a szerződés megkötése és annak feltételei semmikápen sem gyengítik vagy csökkentik. Minden nemzet szabadon és a szerződés feltételeire való tekintet nélkül védelmezheti önmagát és csak a sajátmaga Ítéletétől függ, milyen esetben formál magának'jogot az önvédelemre, és milyen mártákben lartia azt szükségesnek. Ebben a szakaszban a Monroe-elv u y van értelmezve, mint amely az egyesült Államoknak a biztonságát és a védelmét az önvédelem értelmében biztosítja. A Monroe-doktnna az..Bgyesült lllamok öníádelmi rendszerének egy része." Itt Borah szenátor hosszasabban foglalkozott a Monroe-elv következményeinek fejtegetésével, maid így folytatta beszédét: " A Kellogg-paktumot ugy értelmezzük, hogy nem foglalja magában sem kimondottan, sem elrejtve azt a kötelezettséget, hogy ha valamely aláiróhatalom vagy egy olyan nemzet, amely a paktumhoz csatlakozott, megsérti a szerződést, 'a többiek büntető szankciókkal lápjenek fel az illető hatalom ellen. Semmiféle büntető vagy kányszer-ren-'szabályokat nem ir elő a szerződés a paktumot megszegő féllel szemben. A szerződés megszegése az alái róhat almákat felmenti minden kötelezettségtől a vétkes nemzettel szemben. Ez a szakasz tehát másszóval azt jelenti', hegy a szerződés sem kimondottan, sem burkoltan nem törekszik arra. hogy á rv'ny ess ágát erőszakkal vagy kányszerrrendszabályokkal tartsa fenn valamely szerződésszegő • . nemzettel szemben. A paktum a nemzeteknek önkéntes Kötelezettsége arra, hogy az önrendelkezés esetét kivéve nem folyamodnak a háború eszközéhez és • nemzetközi ellentéteik elintézését csak békés eszközökkel keresik. Ha pedig valrmely nemezét jobbnak tartja, hogy ne vegye tekintetbe a paktumot ás annak a rendelkezései ellen cselekedjék, ugy az ilyen ácclónak az a következménye, hogy az ilető nemzetre nézve megszűnnek a paktum előnyei és a többi hatalom fel v?n mentve az alól, hogy a szerződésből folyó kötelezettségeiket továbbra is figyelembe vegyék az illető nemzettel szemben. A paktumnak ez a szakasza semmiféle tekintetben nem változtatja meg ás nem módosítja PZ Így es ült Államok jelenlegi helyzetét és viszonyát valamely más paktumhoz vagy szerződéshez, amelyek, az egyes nemzetek vagy kormányok között fennállanak. Az a magyrrázat, amelyet a szakaszhoz fűztem, csak arra szolgál, hogy tisztán álljon a szenátus előtt, hogy a külügyi bizottsw hogyan interpretálja ezt a szakaszt. Azonban egyáltalán nemlfhet olyan szándákot tulajdonítani ennek a magyarázatnak, mintha azáltal bármely tekintetben változtatásokat akartunk volna tenni a szerződésen vagy pedig f enntartással akarnánk élni rnnak egyes szakaszaival szemben/'"