Napi Hírek, 1929. január/2

1929-01-29 [0195]

§ A Magyar Távirati Iroda tegnap ismertette a közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat első részét. Az alábbiakban ismer­tetjük a javaslat többi részét: A törvényjavaslat második része a jogorvoslatokról, a ható­sági fokozatokról és az eljárási szabályokról szól. A törvényjavaslat először is azt az általános elvet mondja ki, hogy minden közigazgatási határozat ellen lehet jogorvoslattal él­ni; kivéve ha azt valamely jogszabály kifejezetten kizárja. ^Jogorvoslattal mindenki élhet, akinek jogát vagy érdekét a közigazgatási intézkedés érinti. Minden elsőfokú határozat ellen felebbezéssel lehet élni ­kivéve ha azt a legfelsőbb fokú hatóság hozta, vagy a felebbezést vala­mely jogszabály kifejezetten kizárja. Nincs helye felebbezésnek az olyan elsőfokú határozat ellen, amely nem jár jogkövetkezménnyel /vélemény, óhaj, bizalomnyilvánitása/, vagy" amelyet a hatóság egyéni jogkánt gyako­rol/Kinevezés, kijelölés, választás kito-záse stb./. Másodfokú határozat ellen csak akkor lehet felebbezéssel él­ni, ha azt a törvény kifejezetten megengedni. Az olyan ügyekben, amelyekben sem fellebbezésnek, sem közi-' gaz^atási birósági panasznak nincs helye: hatáskörtúllépés vagy jog­szabálysértés esetében felülvizsgálati kérelemmel lehet élni a minisz­terhez, aki érdemben határoz. A Közigazgatási Biróság elé tartozó ügyekben másodfokú ha­tározat ellen is van panasznak helye, kivéve, ha a jogvitának száz pen­gőt meg n6m haladó kászpánztártozás a tárgya. Ebben az utóbbi esetben^ csak felülvizsgálati panasszal lehet élni a birosághoz jogszabálysértés okából. Újrafelvételi kérelmet a jogerős vághatározat kihirdetését vagy kézbesítését követő naptól számított egy ev alatt 1 ehet ^el"terj ész­tem. A hatósági fokozatokat - a rendőri büntető eljárás körébe nem tar­tozó - közigazgatási ügyekben a következőkép állapit ja meg a törvényja­vaslat: •Ulso' fokon az a ható rág jár el, amelyet a jogszabályok első­fokú hatóságként kijelölnek. Másodfokon: Ha a törvényhatóság első tisztviselőjénél alsóbb önkormányzati hatóság jár el, közérdekű ügyekben a kisgyűlés, egyesek ma f ánügyeiben a törvény hatóság első tisztviselője jár el. A törványj avas< at fentartia azonban az 1927:V. törvénycikknek azt a rendelkezését^ amelynek értelmében á községi költségvetések jóváhagyása és a közsági zároszámadások felülvizsgálása kérdésében az alispán határoz. Ha első­fokon a tör,ányhatóság első tisztviselője, vagy vele egyenrangú, vagy magasabb hatóság határozott: másodfokon a miniszter dönt. A közigazgatási bizottság elsőfokú ás felebbviteli hatásköre fegyelmi jogkörének kivételével megszűnik. A közigazgatási bizottság fegyelmi választmányának, gyámügyi felebbviteli küldöttségének ás egyes különleges alakulatainak /albizottságok, küldöttségek/ hatásköre érin­tetlenül megmarad. - í A rendőri büntet obi roságok hatáskörébe tartozó ügyekre vonat­kozóan a következőkép rendelkezik a törvényjavaslat': Nagy- és kisközségekben kihágási ügyekben elsőfokú hatóság ^ a főszolgabíró, az állami rendőrség működése területén a rendőrkapi- N ; tányság vagy kirendeltség vezetője, törvényhatósági és megyei városok­ban a rendőrkapitányság vezetője, illetőleg a nem rendőri hatáskörbe tartozó ügyekben a t örvény hat ó?ági bizottság, illetőleg a képviselőtes­tület által megbízott tisztviselő, Budapesten a kerületi kapitány, nem rendőri természetű ügyekben pedig a kerületi előljáró. mivUMfifi következik./ ^,L^, n .^^

Next

/
Thumbnails
Contents