Napi Hírek, 1929. január/2

1929-01-24 [0195]

/ Hef ormátus küldöttság a kultuszminiszternél. I. folytatás/ A kultuszminiszter a szónokok beszédeire a következőkép válás szolt: < Igen tisztelt Barátaim! Én a legnagyobb belső helyesléssel hallottam mindazt, amit a nagyrabecsült szónokok előadni szivesek voltak. Helyeslem' egyházpolitikai, helyeslem pedagógiai és helyeslem nemzeti szempontból. Helyeslem egyházpolitikai szempontból, mert egészen elhibázott politikának látnám, ha valaki azt a kérdést vetné fel. hogy a kulturális épités munkája az állam vagy a történeti egyházak feladata-e. A "vagy" helyett én az "és" szócskát teszem, /Éljenzés./ mert igen sckáig külső nyomás folytán, a-magyar állam nem is volt abban a helyzetben, hogy számottevő áldó lazátokat hozzon a magyar iskolák érdekében. Es ezekben a nehéz századokban a történeti egyházak képviselték a magyar művelődési és iskolaügyet. Ezért rut hálátlanságot látnék abban, ha a magyar állam,amikor az iskolaszervezésekre most mar nagyobb összeget tud fordítani, ma azt mondaná évszázados munkatársainak; nogy én ma már nem kérek a közreműködésükből és nem'is támogatom őket. /Éljenzés./ Ez nagy hálátlanság volna és ^hiba volna, ha az^allam a^nemzeti ukjáépités gondolatát össze nem kapcsolná a történeti egyházak ujjáénitésének gondolatával. így Ítélem meg a sárospataki tanítóképzőintézet gondolatát is. Kezdettől fogva nem értettem meg miért kelljen egy protestáns'tradícióktól átitatott területen állami iskolái felállítani és*erőltetni, /Ugy van, ugy van!/ Menjen az állam oda, ahcl még szabad a tér, /Éljenzés/ de átmenni Sárospatakra és elvenni egy'kulturtradioióktól megszentelt protestáns területet, nem volna helyes. /Éljenzés!/ Kérem méltóztassanak két teljes hatalmú megbízottjukat kijelölni, ^akik^egy-két napig Budapesten maraanának és akikkel ezt a már ,régóta húzódó kérdést referenseimmel együtt véglegesen megbeszélném. /Helyeslés./ Helyeslem a kérdést pedagógiai szempontból is. A protestantizmus felvirágzásának magyarázatát mindenkor abban láttam, hogy a protestantizmusnak sikerült a tősgyökeres nemzeti és a haladó külföldi irányzatét összekapcsolnia. Csak egyetlen nevet említek meg; Apácai-Csery János nevét, aki nemzeti művelődésünk elsőrendő apostola volt, és aki 1 öt évig járt hollandi egyetemen mielőtt hazai működését megkezdette volna. Gyulafehérvár. Debrecen és-Sárospatak virágzásának főcka is az volt, hogy a magyar protestáns egrház sohasem mulasztottá el ju nemzeti eszmények' és a külföldi haladó szellemnek összeegyeztetését. Ez jövőnk érdekében különösen fontos, mert mint a katolikus magyarok könnyebben tudnak a katolikus latin nemze teknélj , _ így az olasznál, rokonszenvet ébreszteni hazánk fájó kérdései iránt, azonképen a protestánsok'is könnyebben orientálódhatnak a protestáns nagy külföldi nemzetek irányában. /Éljenzés/. Fontos az, hogy akar katolikusok, akár protestánsok vagyunk, mindig a nemzeti feltámadás gondolata vezessen bennünket a külfölddel való szellemi érintkezésünkben., Ez-^a szempont az, amely szinte szükségessé teszi, hogy Sárospatakén angol iranyu középiskolai internátus létesüljön. /Folytatása következik/