Napi Hírek, 1929. január/1

1929-01-15 [0194]

/ A szenátus üléséről szóló paris j. hir folytatása / Másrészt kikerülhe­tetlen, Rogy aXéT.Xö^H5zer2Ödé r s í amely kezdetben tisztén erkölcsi jellegű lenne, később ne vonjon maga után jogi természetű következményeket. Lémery szenátor ugy véli, hogy a Kellogg- szerződés, amely meggyengitette a nép­szövetség tekintélyét, elsősorban azzal a hatással Jár. hogy megerősiti'4íémet­ország és Ausztria egyesitéséne irányuló propagandát. Az érdekelt államok, máris nyiltan követe lik a csatlakozást. Másreszt abban a pillanatban, ami­kor aláírták'a Kellogg-szerződést, az Egyesült Államok fenntartották a Monroe-elvet, amely meg az annexio lehetőségének alkalmazását is megengedi, Lémery megemlítette a Bolivia és raraguy között támadt viszályt is és kijelentette, hogy a népszövetség nem került ki győztesen abból a lovagi tornából,amelyet a béke megóvása érdekében rendezett. Briand ldilügyminiszter itt a szónokot félbeszakitva megállapítot­ta, hogy a viszály felmerülése következtében a népszövetségnek kötelesség volt, hogy közbelépjen a vitában-álló feleknél és felhívja őket, hogy tartóz­kodjanak a fegyveres megoldástól. Figyelmeztette a feleket vállalt'kötele­zettsége ikre es sikerült is ezen az alapon békés megoldáshoz jutni. Beszédét folytatva Lémery szenátor aggodalmát fejezte ki Szovjet­oroszországgal szemben. Szovjetoroszország hatályba akarja léptetni nyugati határain a Kellogg-szerződést és követeli, hogy a szerződést aláiró hatalmak szereljenek le teljesen. Az interpelláló utalt azután arra, hogy a francia­angol tengerészeti egyezményt az Egyesült Államok ugy fogtak fel, hogy az lerontja a Kellogg-szerződést.Szónok megállapítja, gogy az Unió őszintén óhajtja ugyan a leszerelést, de nem akar lemondani arról, hogy a tengeren egyiorma erős legyen a leghatalmasabb tengeri állammal. Beszéde végén Lémery kijelentette, hogy aggasztó jelenségnek látja, hogy az Egyesült Államok céltudatos politkát követ, mig az európai hatalmak magatartása ha­bozó. /MTI/ v mm mm mm /T/ § Paris, január 15. /Havas/ Lémery szenátor interpelláció­jára válaszolva Briand külügyminiszter a szenátusban kijelentette, hogy az mterpellálóval szemben az a véleménye, hogy a legutóbbi eseméiy t ek égen ellenkezőleg arra alkalmasait, hogy megerősítsék a népszövetség iránti bi-^ zalmat. A párisi szerződés is gyengítés helyett ujabb erőhöz juttatja a nép­szövetséget. Az interpelláló azt hiszi, hogy Amerika a tengerészeti egyez­ményben választ látott a Kellogg-szerzódésre. ^Ezt a felfogast megcáfolják az egyezményre és a tárgyalásra vonatkozó olanányok, amelyeket nemrégiben hozott nyilvánosságra, hogy eloszlasson minden bizalmatlanságot, Ezekből^az okmányokból kitűnik, hogy a két esemény között nincs semmiféle összefüggés. Ha valóban az lett volna szándékom - mondotta Briand-/hogy a párisi szerző­dés megkötésével olyan cselekményt műveljek, amely lerombolja a népszövet­ség intézményét, akkor bünt követtem volna el. A népszövetseglazonban csak támaszára szolgálhat a Kellogg-szerződés. Ma ugyanis az a (nek) helyzet ; hogy amikor a népszövetségnek a döntőbíráskodás 1 megoldásra vonatkozó erő­feszítése nem jár sikerrel, akkor*a népszövetség kénytelen a feleknek megad*­ni azt a jogot, hogy a háború eszközéhez folyamodjanak. Jogilag tehát a há­ború fennáll, hzze! szemben a párisi szerződésben elsőizben történt,hogy a ^ háborút törvényen kivül álló állapotnak és bűnös cselekménynek nyilvánítót- 1 ták és hogy a világ minden nemzetet felhívták, hogy irják alá a háborúnak ezt az elítélését, /Folytatása következik/

Next

/
Thumbnails
Contents