Napi Hírek, 1929. január/1

1929-01-10 [0194]

§ Szófia, január 10. /Magyar Távirati Iroda/ A jugoszláv helyzet élénken érdekli a bolgár politikai köröket és a lapok majdnem teljes ter jedelmükj.eik annak szentelik, úgyhogy a bolgár politikai kérdéseket most csak másodsorban tárgyalják, n *0 acz A Slovo szerint Sándor király erőszakkal akarja rendezni a nehéz kérdéseket és megoldani a nemzeti problémát. A lap megáliapitja. hogy a horvátok nem kapták meg a nekik Korfuban meg! j jogokat és hogyjZ/vczéreik, de még a volt osztrák-magyar „őrületen élt szerbek sem tudják elviselni a szerb uralmat, viszont a szerbek nem tudnak belenyugodni a jugoszláv állam olyan alakulásába amelyben más szlávoknak kulturális autonómiájuk volna. A lap szerint mindazok, akik ismerik a szerb sovinizmust, láthatták, hogy a válságnak más befejeződésére lehetetlen volt gondolni. A lap.kérdezi, nem fog-e az uj rezsim kisérletet tenni arra, hogy a töhbi nemzetiség aspirációit megfojtsa. Felveti továbbá a kérdést, hogy a mostani rezsim nemcsak átmeneti-e az ui módszerek alkalmazásának előkészitésére. Az első esetben nagy zűrzavarokra van kilátás, mert egyetlen nép sem tagit múltjától és nevetői. Ha a második eset következik be, akkor a királyság minden népének kivánságai kielérgitésre találnak. A lap azzal fejezi be fejtegetéseit, hogy az abszolutizmussal és diktatúrával • • egy állam kormányzásában a formális egységet rm*ZtAUép-a£ő^itx^nl• A félhivatalos Demokraticseszki Zgovor azt irja. hogy Sándor király számit saját személyi presztizsére. A lap fontosságot tulajdonit annak

t hogy Marinkovics benn maradt a kormányban mindamellett, hogy nem kedvező az egészségi állapota. A demokrataparti Zname szerint a . Jugoszláviában val°ságos államcsiny történt a .. - . . c szétzüllött pártok és a véres szkupstina ellen, amely képtelen erős kormányt adni az országnak. Az államcsiny eklatáns diadala a pánszerb eszmének, amely törvényen kivul he lyezi az eddig leplezett helyzetet, amelyben a meglepetések nagy megpróbál tatásoknak vetettek alá a békét. A Radikal, a radikális párt lapja azt irja, hogy az államcsiny következményeit lehetetlen előre látni ós hogy Jugoszlávia belép a belső eddig ismeretlen küzdelmek korszakába. A szerb diktatúra sokkal komolyabb mint bármely más államé és ugy látszik, hogy Belgrád nem kivan a többi népfaj kibékitésének útjára lépni. A liberális párt lapja, a Nezavisszimoszt azt találja, hogy a jugoszláv királyság fennállása most már véglegesnek látszik és hogy a királyság egységének megtartására valamennyi tartomány autonómiája okvetlenül szükséges. A szocialista N^rod zgy vélekedik, hogy az államcsiny a katonai párt müve.