Napi Hírek, 1928. december/2
1928-12-31 [0193]
/-/ § Prága, dece mber 30. /^agyar Távirati Iroda/ A_ Szlovenszki Dennik folytatja Hodzsa pozsonyi beszédének ismertetését a tiz év előtti os e h-m agyar tárgyalásokról. Hodzsa szerint a magyar katonák közül a forradalom idején csak azok akartak leszerelni, akiknek valami vagyonuk volt, mig a vagyontalanok tovább akartak háborúskodni és erősen készültek, a Fel-^ vidék megszállott részeinek visszavételére. Á beszarnithatatlan Linder ^helyébe Bartha kerülta honvédelmi miniszteri székbe, akit Hodzsa a kapzsi és kielégíthetetlen magyar imperialista prototípusának mond. A Hodzsa mellé beosztott katonai misszió nagyszerűen dolgozott Budapesten. Hodzsa minden katonai szállítmányról tudott, amelyet » Felvidékre iráhvi tottak. • - *ii-t- » *. .A magyarok Hodzsának ama Követelésevwx szemben, nogy vonjak vissza nadaikat a Felvidékről, azzal a követeléssel alltak elo, hogy vonuljon ki a cseh katonaság és akkor majd lehet tárgyalni. ^±o' é\ „ .Hodzsa Vix ezredeshez, aki azonban kijelentette, hogy nincs ^parancsa a magyar katonaságnak a visszarendelésére és azt ajánlotta Hodzsanakj hogy tényleg vonassa vissza a cseh csapatokat. Hodzsa szerint Vix teljesen tajépzatlan csapat-katona volt, aki csak akkor értette meg a helyzeti 2& G 9 N Hodzsa a JÍ el vicék és Csehország viszonyát ugy állította be előtte, mint Slzásznak Franciaországhoz való viszonyát. .' " • •• 5 | fordult °ftS24GOS LB/fyjfa Hodzsa ezután sürgönyödéi fordult" Foch marsallhoz és Bones külügymini őz terhez,.parancsoljanak rá Vixrc, hogy védje meg az antanthaderők érdekeit, tehát a szinten szövetséges csehszlovák haderőét is és a magyar kormányt bírják rá a katonaság visszarendelésére. Hodzsa elmondja,'hogy tisztában volt azzal, hogy ha a csehek nem teszik ra közüket a Felvidékre, a magyarok végrehajtják a népszavazást és a népszavasézas után a magyarokat a Felvidékről valamilyen diplomáciai lenessel aligha lehetett volna t űltávolitani. Időt kellett nyernünljes ezt Hodzsa ugy érte el, hogy a prágai kormány utasítása ellenére színlelt tárgyalásokat kezdett a magyarokkal és a tárgyéi ásókat igyekezett különböző fiktív nehézségek támasztása által huzni-halasztani. Mindaddig tárgyalni akart a magyarokkal, amíg a cseh .katonaság meg nem szállja a Felvidéket. Végre azután "megérkezett Buda-ecste Foch távirati jegyzéke, amely felhívta a magyar kormány a Felvidék kiürítésére. A jegyzék azonban ismét bajokat okozott, mert ugy szólt, hogy a magyar t kormány evakuálni köteles'a tót területet, már pedig közjogi ertelemk bon t semmiféle tót terület nem volt, aminthogy a magyar kormány rögtön erre az álláspontra is helyezkedett a jegyzékkel szemben. Tovább kellett hát húzni az időt^'amig Parisból nem közlik Budapesttől a demarkációs vonalat. E vonal- ' ra nézvoj/ix javaslatot is tett Parisban a Hodzsával való megbeszálése után, amelyen'ők ketten egy a Duna-Losonc-Csap között elterülő demarkációban állapod tak meg. December 6-án aztán aláirtak Barthával a demarkációs megállapodást, amelynek alaoián^a magyar csapatok kénytelenek voltait visszahúzódni Pozsony északi határába és Érsekújvárig, Hodzsa büszkén állaoitja meg, hogy amit ki lehetett szoritani a magyarokból, azt kiszorította, mert a magyarok akkor a Felvidék nagyobb részéből már eltűntek. Akkor a cseheknek körülbelül 5000 emberük volt a Felvidéken, mig a magyarok - igy mondja Hodzsa - egymásután küldözgették a zászlóaljakat és ezredeket a Felvidékre és Budapesten 100,000 katona alig várta, hogy betörhessen a Felvidékre...'.- '.. "• Hodzsa itt utalt egy cseh katonai szakmunka ama kitételére, amely a cseheknek Zsolnára való be-' vonulásáról ugy emlékszik meg. hogy "sikerült szerencsésen elfoglalni Zsolnát'1 Hodzsa kijelenti, hogy Zsolnát nem foglalták el, vagy ha igen ; o-Hodzsa, foglalta,el azáltal; hogy a magyar'kormányt a katonaságnak Zsolnáról való vis szah ivás ára rábirta. E meghátrálás nélkül - mondotta végül Hodzsa - a Felvidék ugy járhatott volna mint^yugatmagyarország.
