Napi Hírek, 1928. december/2
1928-12-30 [0193]
- Hagymáitóságodnak köszönhetjük, hogy a tehetős társadalom kezdi meglátni ioléti intézményeink fontosságát és adományaival ás támgatá sávaL elénk jön. S támogatást megkoronázta herceg Jgierházy Pál legutóbbi fejedelmi • „ adománya. Amikor ennyit köszönhetünk egy olyan férfiúnak, aki nem a mi hátunkon emelkedett, hanem akit saját tehetsége vitt előre, akiről elmondhatjuk, hogy nem ó kap az újságíróktól, de o ad az újságíróknak, akkor elképzáheto, hogy lelkünk és szivünk a hálánk ás a szeretetnek mily érzelmeivel vannak telve Jfagymáltós god iránt, -igedje meg Hagymáit óságod, hogy az uj év alkalmával ne mondjam ast, amit minden emier mond, hanem azt mondjam, hogy teljesüljön minden.'mindrn, ami nagyméltósagodnak szive"mályán van. s engedje meg végül, hogy a jelenlevő kiváló munkatársát, a mi barátunkat, Dréhr Imre államtitkár urat is köszöntsem, aki - nem hiába tanitványa ás követője - ugyanolyan szeape-; t ttel tud bánni ^velünk. Az Isten áldja, segítse ás éltesse mindkettőjüket! Hosszantartó' viharos taps ás lelkes ünneplés követte az üdvözlő szavakat, majd dr. Ws Jjzsef népjóléti és munkaügyi miniszter válaszolt a következőkápen: - I-en tisztelt barátaim! Az én kedves bar-tom, és elnöktáram' szinte essaiszerü elmefuttatást közölt velünk a sa^to jelentőségéről, fejlődéséről és egy-egy mondatában a történelmi fejlődésnek korszakát ölelte át, hogy illusztrálja itt előttünk ás a . wi/ , magyar közvélemény előtt a sajtó s speciálisan a magyar sajtó fontosságát s ezzel kapcsolatban a magyar társadalomnak a sajtóval szemben való kötelezettségét . 'Tökálet esen igaza van., minden egyes megállapítását a magamévá teszem, de szeretném toyabbfüzni azt a gondola t fonalat, amelyet ő elvágó- t akkor, amikorTeámszorta 3 jókívánságnak és a meg nem érdemelt elismerésnek szavait. - A sajtó fontosságát - hogy örökös kedvenc témámról, S-ent oston vallomásain J! ás működéséről is beszéljek - Szent Ágoston maga'"is emlitette már, amikor egyik levelében arról bes ált, hogy Rómában ás Athénben senki sem mentesülhet az alól a vád alól, hogy a szent iratokat nen ismeri, hogy azok nem kerülnek kezébe, mert hiszen., mint latinul mondj á: r, asse scripta vendundur" egy rá z polt uráért meg lehet kapni a fórumon a különoöző irások&t. Rikkancsok árulják ott és dobják szét a nagyközönség közé azokat a kulturális, filozófiai, vagy vallási müveket, amelyek a közönséget érdeklik. Ha tehát már a IV-V. szazadban megvan a sajtó ebben a kezdetleges formájában ás ilyen nagy ember argumentumként használja fel, nyilvánvaló, nogy a modern ember . legalább ugyanazon magaslatra kell, hogy felemelkedjék, mint Szent Ágoston, aki a sajtó-közlemények fontosságát elengedhetetlennek tartotta ás a lelki felvilágosodás nyitott kapujának tekintette. - De nem erról kivánok szólani tulajdonkénen, hanem inkább a társadalomról, vonatkoz|sban a sajtó munkásainak lelkével és a sajtó munkájával. A társadalom élete nálunk Magyarországon, valahogyan még nem tudott kifejlődni, a társadalom specifikus öntudata nem virágzott még ki olyan mértékben, mint nyugaton más régebbi kultúrával rendelkező államokban. Pedig a társadalomnak sokkal nagyobb a fontossága, mint az az első pillanatr< látható volna. A társadalomnak vissza kell foglalnia olyai tevékenysági tereket, amelyek eddig vagy gondozatlanok voltak, vagy amelyeket törvény hozok vagy kormány: ény ez ok veitek saját munkaterületük közá. Amikor nálunk arról van szo, -természetesen nem akarok politizálni - hogy a kormány hatalma túlteng, hogy mindenhatósága annyira /Folytatása következik/
