Napi Hírek, 1928. december/1
1928-12-11 [0192]
5 A Limanovai $rszágos•Emlákbizottság rendezésében ma délután a limanovai diadalmas csata 14. évfordulója alkalmából emlékünnepély volt a régi képviselőház dísztermében. A nagyszámú ás előkelő közönság sorában ott volt grof Klebelsberg Kuno vallás- ás közoktatásügyi miniszter Puky Endre/a képviselőház alelnöke. Karafiáth Jenő nyugalmazott államtitkár, Pompáry Elemér, a szabadalmi bíróság elnöke, báró -fzai Samu, báró Szurmay Sándor vezérezredesek, Hadfy Imre, Kornhaber Í??, lf g£ a l 0 g sa gi tábornok, Molnár Dezső, Doroghy Sámuel altábornagy, •íethay üszkar tábornok, Gadó István kúriai biro, gróf Festetich Pál es mág számosan. Az ünnepélyt a magyar Hiszekegy eléneklése után a Testvériség dalárda -rkel* Dalra magyar-jával nyitattá meg, majd Puky Endre mondott elnöki.:.:: megnyitót. — Szimbolikus jelentőséget látok abban - szólott -/hogy a mai kegyeletes ünnepen civilek ás katonák együtt ünnepelünk. A magyar katonai _dicsőség előtt egyformán kell, hogy lerójja a hálás kegyelet adóját civil és katona, különbság itt közöttünk nairlehet.-Ma itt'ünnepel a kegyeletes érzésben egybeolvadó minden magyar ember, makor Liraanovára emlékesünk á-Jrentartj uk a nemzeti társadalomban a feltétlen kötelességtel j esi tásnek. a nagy célokért halni kész önfeláldozásnak, egy vezetőakarat feltétlen elismerésének s mindazoknak a nagy erényeknek szellemét, amelyekre oly nagy szüksége van a trianoni országnak, ha meg akarja érni az isteni igazság feltámadásának megígért kegyelmét. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó utan a Testvériság dalárda a ''Ne bántsd a magyart?énekelte el. Íz ünnepi beszédet gróf Klebelsberg Kuno vallás-ás közoktatásügyi miniszter mondotta. Beszéde elején hangsúlyozta, hogy a Limánovánál lefolyt ese\ szakszerű méltatása nem az ő feladata, törekvése az-, hogy beszéde során"Limanovát beállítsa az események nagy összefüggésébe, megmutassa azt, hogy menynyiben szimbólum Limanova s hogy minő tanulságokat kell az ott történt eseményekből levonnunk. A továbbiak során többek között ezeket mondotta: f IwiíW. - A világháború különösen meánk, magyarokra volt óriási jelentőségű, nemcsak azért mert a monarchia megszűnt hanem mert a viszonyokat nem ismerő győzők országunkat igazságtalanul feldarabolták. Nagy'a veszteségünk s epen ezért ...le kell vonni e tényeknek következményeit, ..agyar'politikusnál?: soha sem szabad magyar katonát olyan helyzetbe noznia, hogy reménytelenül kelljen küzdenie. •; megállaoitás mellett felemelő teny az hogy az akkori idők vezető magyar államfárfia egész erejével ellenezte ezt a. háborút. Divinafció volt ez, amely csak a legnagyobb államférfiaknak van megadva. Gróf Tisza István rosszat sejtett s magyar tragikum az, hogy a kát nagy magyar államf ár fiúnak, gr5f Dzscnenyi Istvánnak ás grof Tisza Istvánnak ily sejtelmes előrelátás ellenére sem adatott meg az, hogy a Végzetet nemzetükről el tudják hárítani. — Gróf Tisza Istvánt a legkülönfélébb természetű érvek vezették a.háború ellenzésénél. Kár munkaiban is látjuk, hogy mindenütt elítéli az agresszív hadviselést s ezérf ellenezte a szerb ultimátumot. Tekint et be vett e, hogy mi magyarok, áciknek nem volt hódi tani valónk, mindent veszthetünk, de semmit sem nyerhetünk. De vezette őt katonai érv is; nem tartotta teljesnek felkészültségünket s nem tartotta alkalmasnak katonai helyzetünket sem. Sajnos, ezek az érvek mindjárt a kezdetben valódnak is bizonyultak. /Folytatása következik. /
