Napi Hírek, 1928. december/1

1928-12-04 [0192]

:: Paris, december 4. /Wolff./ A kamara délutáni ülésén folytatták a külügyminisztérium költségvetésének vitáját. A szocialista frakció nevében Eracke képviselő szólalt fel és arról a. nagy szerepről szólott, amely Franciaországra a béke megszervezésénél vár. Franciaországnak azon kell lennie, hogy mindenféle viszály megszűnjön s éppen ezért ő és politikai barátai a Rajnavidék kiürítését kívánják. Etekintetben a külügyminiszter politikája nagy csalódást feltett benne. A francia külügyminiszter-Németországnak szemérc vetette, hogy ipari ereJ3 a béke veszedelme. Kétségbe kellene esni a béke ügye miatt, ha a béke helyreállítása csak azzal a feltétellel lenne elképzelhető, hogy a nemzetek gazdasági és ipari fellendülését megakadályozzák. Briandnak arra a köz beszólására, hogy ezt sohasem mondotta, Eracko ezt válaszolta: Ön mindezt elmondta Genfben Kttller Hermann német birodalmi kancellár előtt. (jn^Tt^U^^n^i^ Bracke ezután a német páncéloscirkáló épitése~~éTIen^ német ellenzéki állásfoglalásra mutatott rá, amely annak bizonyítéka, hogy a Rajná$ tul oly komoly erők vannak, amelyekre támaszkodni lehet. Nem lehet azonban ugy dolgozni a béko érdekében, hogy háborús eszpzöket alkalmaznak. Milyen benyomást keltett Briand genfi oeszéde? Ez a beszéd kétkedő szellemben "bírálta mindazt, ami a háború óta történt. Bizonyára vannak Németországban is oly elemek, amelyek éppúgy, mint a francia kornfány, a hatalomadta biztosítékokat keresik. Vannak azonban más elemek is, amelyeket támogatni kell. A döntőbíráskodást tovább kell fejleszteni. Briand külügyminiszter]köszönetet mondott az előadónak azért, hogy a francia diplomácia működését ugy jellemezte , gogy az a béke és a béke megszervezése érdekében dolgozik. Vannak pesszimisták, akik azt hiszik, hogy nyugtalanságra van okuk azért, mert a békének állítólag nincs meg a kellő ereje. Minden uiabb esztendő, amoly háború nélkül múlik el, közelebb hozza azt a reményt, hogy Európának soha többé nem kell még egy háborút átélnie. Erro a célra kellene irányulnia minden törekvésnek. Ha <• . végigtekintünk a legutóbbi évek történetén, meg kell állapítani, hogy a borzalreis háború után es az oly sok elégedetlenséget költő béke felt ét el ok után mégis csak fenn lehetett tartani a békét. Ily szolid béke azonban csak szolid alapiakon képzelhető el. ~| i^ArsM SUM&ÁAJ A ^rJ^yrJiáiüH^ Briand ezután kifejtette, hogy Bracke célzatos . bírálatban részesítette gonfi beszédet. Egy bizonyos propaganda azt a hitot keltette a németekben, hogy már most lehetséges bizonvos dolgok teljesítése, amelyek még egyáltalában nem teljesíthetők. Besz édle a németországi sajtóban ragy vihart idézett elő, de a beszéd elhangzása után néhány nappal Genfben már ismét a józanság ás nyugalom kerekedett felül. Tárgyalások indultak meg és ő /Briand/ négyszemközt tárgyalt a német kancellárral. Nem az volt a látszat, mintha a birodalmi kancellár minden reményét elvesztette volna ás nem is látszott rendkívül kétségbeesettnek. Briand reméli, ^ogy Bracko nem nagyohb royalista, mint a király és meg van győződve arról, hogy végül is sikerül a háborút mindenütt likvidálni. Genii beszédének egyébkánt nem szabad olyan értelmet tulajdonítani, amilyennel az nem bírt. Én csak azért válaszoltam, mondotta Briand, mert a birodalmi kancellár, nagyon mérsékelten ugyan, nem mondott kövesebbet, mint azt, hogy Briand kétértelmű politikát folytat. Másnap az egész sajtó azt irta, hogy rranciaország végre . ' 1 meghallotta azokat a szavakat, amelyeket ki kellett mondani. Minthogy Franciaországot képviseifel^ j szükségét éreztem annak, hogy valamennyi nemzet képviselőjének kijelentsem , hogy Franciaország ép ugy mint minden más ország a békét akarja üís hogy a lefegyverzés hive vagyok. /Folyatása következik/