Napi Hírek, 1928. november/1

1928-11-05 [0190]

§ B o m a, november 5. /stefani/ A győSelen tizedik, évfordulóját az egész ország nagy lelkesedéssel ülte meg. Különösen nagyszabású volt az az ünnepély amelyet Romában tartottak, a város ebbőíaz alkalomból gazdag lojogodiszt öltött, az utcák már kora reggel rendkivül elevenek voltak.'Mindenütt zenekarok vonultát fel, amelyek hazafias dalokat játszottak. Reggel kilenc órakor a király ünnepélyesen felavatta a rokkantak egyesületének pompás házát. ÜZ ünnepélyen jelen volt Mussolini is, valamint számos egyéb előkelőség. A felavatás'ás az éoület megtekintése után a király végignézte a rokkantak menetét. Később"hatalmas menetbe sorakoztak a hadviseltek és a rokkantak, hogy a lakosság lelkes éljenzásátől kisérve felvonuljanak a Velence-térre- á menet mintegy 70.000 embert számlált. Az ut mentén kétoldalt a fascista egyesületek' és szervezetek tagjai sorakoztak fel. hogy köszöntsék a hadviselteket. A Velence-terén oriasi tömeg szorongott, A kormány tágjai és a hatóságok vezetői a Velence-.palotában gyülekeztek, amikor fél tizenkét óra tájban Mussolini megjelent a palota erkélyén, a^tömeg lázasan ünnepelte. a'Duce csak percek multán tudott szóhoz jutni. Üdvözölte a hadviselteket és különös melegséggel fordult a rokkantak felé. Hangoztatta, hogy a mai ünnepen nincs szükség 1 sok szóra. Négy igazságot kell ezen a napon megerősítenie. Az első az, hogy az olasz háp nem azért vett részt a háborúban, mert erre hirtelen megtámadás kényszeri tette, hanem saját akaratából, tudatos elhatározással csatlakozott a hadviselőkhöz, a második igazság az, hogy Olaszország különösen kezdetben súlyos áldozatokat hozott

y amit bizonyit az is, hogy hatszázezer halottat, négyszázezer rokkantat és egymillió sebesültet vesztett. A harmadik igazság az, hogy a győzelem elsősorban olasz győzelem volt; mert a júniusi csata törte meg az ellenség ellenállását. Ha igaz is, hogy a szövetségesek néhány hadosztályt küldtek Olaszországba, ezzel szeméén tény az, hogy 1915 májusban Olaszország egy egész hadsereget adott a szövetségeseknek. A negyedik igazság'végül az, hogy a háború bebizonyította az olaszok kiváló harci erényeit* A győzelem után - folytatta Mussolini - a bizonytalanság korszaka következett, amely alatt sokat szenvedett az ország. Am egy maroknyi ember szilárd kézzel megragadta a zászlót és 1922 októberében uj oól és örökre biztosította a győzelmet, a háborúnak és a feköteingesek forradalmának történelmi ás forradalmi jelentősége abban áll, hogy ma az / xdpesektSl Szicíliáig egyetlen egységes, összeforrt és fegyelmezett nep él, amely mindent megtesz a haza nagyságáért és hatalmáért. - Befejezésül - igy végezte beszédét a miniszterelnök - egy kérdést kell hozzátok"intéznem, de mielőtt erre válaszoltok, gondoljátok meg, hogy a nagy király, a haza-atyja, ügyel rátok és hogy az ismeretlen katona hallgatja szavatokat, azt kérdezem: ha szükség losz ra, meg fogjatok-o tenni holnap ugyanazt, mint amit tegnap cselekedtetek? Unnál a kérdésnél a záázlók magasba emelkedtek ás az ogesz tömeg lelkes "Igen'

:,J-t harsogott, miközben római módra kinyújtott karral köszöntötte a Dúcét. . ,, i u«~„ - Ha igen - mondotta Mussolini - akkor vigyát

v

k cl önnek azünnepélyes eskünek a visszhangját a haza minden zugába. Éljen Olaszcr szag. Dübörögve zúgta utána a tömeg: Éljen Olaszország! Majd lázas lelke sedássel kiáltotta: Éljen Mussolini! . . • „ Vű

i

lűr) AZ ünnepély befejeztével a tábori püspök megáldotta az ismeretlen katona sírját. AV Deum után felhangzott^ "JBiave Inek" a harangok vala. mennyi toronyban megkondultak ás a környező dombokon mindenfele megdördülte az ágyuk./MTI/