Napi Hírek, 1928. november/1

1928-11-03 [0190]

HrtUVnrf n- Jin + L

1

/^ f d

»,

n

?veniber 3. /AVala/ Sándor király ás Mária Kiiaiyne ma délután 4 órakor ..ansba utazott ./MTI/ . ::§-B e r 1 i n, november .3. /Magyar Távirati Iroda./ A ruhrvidéki i?ari-Talaag egyre nagyobb aranyokat ölt. Eddig 220.000 munkás áll munka nélkül. A nelyzet emlékeztet az angol szénbányásztráikra. A konfliktus, mint ismeretes, abból indult ki, hogy a munkaadók elutasito ták az egyezte :o bizottság dö mesét, amely a munkások béremelési követ üését bizonyos mertekben honorálta. Erre a birodalmi munkaügyi miniszter kötelező eréjunek deklarálta az egyeztető bizottság döntését. Mint most kiderül, a munkaügyi miniszternek ez a lépése erős nézeteltérésre vezetett* mfltgaban a kormányban, ahol Curtius, a néppárthoz tartozó birodalmi közgazdasági miniszter ellenezte a döntés kötelezővétételét. A kötelezőnek nyilvánított oontes elutasítása mindkét félre igen súlyos anyagi következményekkel jar. A munkaadok ennek ellenére vonakodtak a döntést elfoaadni és íelebbeztek az országos, illetve a birodalmi munkaügyi bírósághoz. Pelebbezesukben ' 'a birodalmi egyeztető bizottság aontesat anyagi t es alaki okból -Kifogásolják. '. 1.7 . mert az egyeztető birp. ' a bizottság tagjainak megnallgaiása nélkül hozta meg Ítéletét, 2./ mert az akkprdbereket is egykápen állapította meg a szerződéses báre£plv Ugyanakkor a fémipari munkaadók szövetsége elhatározta, hogy gyáradban beszünteti az üzemei. Az egész kérdés mögött a munkaadóknak az a kísérlete all,v-nogy áttörjék az egyeztetési eljárás mostani rendszeréi. :: § B e r 1 i n, november 3. /Magyar Távirati Iroda./ Szekfü Gyula egyetemi tanár a Hochschule für Politik rendezésében Spandauban tartott értekezleten, melyben az erdélyi szászok, a bánáti svábok és a szepességi és csehországi németek képviselői nagy számban jelentek meg, előadást tartott Magyarország és Németország történelmi kapcsolatairól. Előadásában áttekintést nyújtott az ezeréves magyar-német történelmi összeköttetésekről és részletesen kitért a legújabb fejleményekre is, Részletesen tárgyalta azután a csatlakozás és a magyarországi német kisebbség ügyeit, A csatlakozás kérdésében kifejtette., hogy azt Magyarország német belügynek tekinti, amibe semmiféle formában beavatkozni nem akar, de reméli, hogy mihelyt a csatlakozás megtörténik.•a nagy német szomszéddal barátilag fogja elintézhetni a Burgenland kérdését, A magyarországi német kiseűbségek kérdésében pedig kifejtette, hogy a háború előtt kisebbségi kérdés egyáltalában nem fejlődött ki és ez csak most kezd kialakulni. az előadást vita követte. Valamennyi felszólaló hangoztatta a magyar-német baráti kapcsolatok további kiépítésének szükségességét. A magyarországi német kisebbségek képviselői hitvallást tettek az ezeréves történelmi Nagymagyarország mellett. Szekfü Gyula előadás után Berlinbe utazott, ahol"ma délben tiszteletére Becker porosz közoktatásügyi miniszter ebédet a dót]?, amelyen a tudomány, a művészet és az irodalom számos képviselője vett részt.