Napi Hírek, 1928. november/1

1928-11-15 [0190]

Berlin, november lő./Magyat Távirati Iroda/ A Nord und Süd cimü berlini folyóirat legutóbbi száma cikket közöl gróf Bethlen István,tollából Magyarország mai helyzetéről. Bevezetőben á miniszterelnök visszamegy a'háboru befejezését közvetlenül követő korszakra; vázolja a forradalmat, a bolsevizmust, a román inváziót, majd a trianoni békét és fejtegetéseinek e részét a következőkkel zárja: Esztelen országhatárok, amelyek fontos területeket raboltak el kinyer s terme lés szempontjából az országtél, elzárkózó politika a szomszédok részéről: ilyen feltételek mellett kellett rátérnie Magyarországnak az ujjáépités útjára. Vájjon van-e kis nép, amely kedvezőtlenebb feltételek között kezdte meg a maga újjáépítését? Az ujjáépités . e fáradságos munkája - folytatja a mimsztoielnök - osak akkor biztathatott a távoljövőben legalább némi reménnyel, ha sikerül a megkisebbített nemzet valamennyi erejét összefogni ás a nemr zetben felébreszteni a hitet, hogy valamikor ismot méltó módon foglalhat hegyet az európai népek sorában.' Kedvező'sors akarata vo lt, hogy ez a törekvés . •' Uj vissz> hangra talált a bátor nemzetben. A nép széles rétegei siettek ama politika támogatására, amely a rend helyreállítását ' a szenvedélyek lecsillapítását tűzte ki feladatául ás arra törekedett, hogy annyi izgalom után visszavezesse a polgárokat lépésről-lépésre az állami élejjnyugodt formái köze. Ezt a célt sikerült elemi. A miniszterelnök ezután felsorolja az újjáépítő munka egyes szakaszait.; Kiemeli, hogy az állami igazgatás újból működésbe lépett, a gazda sági helyzet megjavult, a népszövéts eg-védnöksége alatt kölcsönt nyújtottak az országnak, a külföldi tőke bizalma helyre állt _ és csaknem- valameny nyi európai állammal kiépült a kereskedelmi szerződések hálózata. A külpolitikára áttérve Bethlen István gróf a-következőket irja: A magyar kormány arra törekedett, hogy valamennyi államMxi irányában normális - ha lehetséges: jó és barátságos - viszonyt létesítsen és tartson fenn. Természetesen számolni kellett itt mindig azzal a megtér- t heléssel, amelynek a magyar közvélemény ki volt téve, amennyiben^a közvéleményt mindig nyomasztóan befolyásolta, hogy bizonyos szomszéd államokban a magyar kisebbségek jogait nom tartják tiszteletben olyan mértékben, mint ahogy azt a szerződések előírják. Ehhez járult még, hogy Magyarországot a külföldi lapokban - különösen a háborút közvetlenül követó években - szakadatlanul támadások és gyalázások érték, még pedig többnyire azok részéről, ak akik a békekötés következtében Magyarország rovására gazdagodtak. Magyarország konszolidálódásának biztos jele, hogy ennek a hadjáratnak a dagálya lassanként apadóban van, mert a külfö la .közvéleménye már nem szentel neki érdeklődést, sőt-már kezdi visszautasítani ezeket a támadásokat, mert nem ad nekik hitelt. Sőt mi'több,, a külföld komoly köreiben mindinkább felülkerekedik az a belátás, hogy a Duna völgyében becsületes, derék nép él, amellyel keserű jogtalanságot cselekedtek. A "külföld politikusai már felismerik, hogy itt olyan nemzettel van dolguk, amelynek erőit egy nagy parlamenti többségen támaszkodó kormány fogj a össze. /Folytatása következik/