Napi Hírek, 1928. november/1

1928-11-13 [0190]

Baldwin ezután ezeket mondotta: Gyakran mondották, hogy a tengerészeti egyezmény szerzőinek előre kellett volna látniok az egyezmény elhibázott voltát. Nem tudom belátni ez állitás helyességét. Anglia és Franciaország/felhá torit vs olasz és amerikai képviselők megjegyzéseitől, a fegyverkezés további korlátozásában állapodtak meg/azt remélve, hogy más államok elfogadják azt, amit ők elértek, és a maguk részéről némi engedményt fognak'tenni. Ez a remény ' • -4bizonyult. Senki sem tett engedmé- ' nyéket. Az egész munka hiába^-való voit, és az elért • megállapodást most elejtettek. Most azután mindent előtről kell kezdenünk. J,&ÍÁAM&. Baldwin tagadja, hogy a tárgyalások titkolódzások között folyiTak, majd azt mondotta, nem'helytálló az az állitás, hogy a megbeszélések valamely más ország ellen irányultak. A legkevésbbé sem szégyenkezünk fáradozásaink miatt, de mély sa

jnálattal

i " ., hogy nem értünk el eredményt. 0& \^Mco^rJ^ A rajnai kérdésben - folytatta Baldwin - a brit álláspont mindig változatlan maradt; Kívánjuk, hogy a Rajiiavidéket kiürítsék, de a kiürítést nem kényszerithetjük ki. A brit csapatok visszavonása Önmagában talán még fokozná a nehézségeket. Azt hiszem azonban, alapos remény van arra, hogy ezt a kérdést nem túlságos hosszú időn belül rendezni lehet. A kiürítés egyes aláiróhatalmak véleménye szerint szoros kapcsolatban van a jóvátételi kérdés rendezésével. E szellemben és ilyértelmü rendezésre való törekvésben megbeszélések indultak meg és én remélem, hogy e megbeszélések oly rendezésre fognak vezetni, amely likvidálja a Rajnavidék kiürítésének kérdését, a háborús időknek e legutolsó zavaros maradványát. Baldwin végül azzal a bizalmatlansággal foglalkozott, amelyet a kompromisszum Amerikában keltett és ezeket mondotta: Néhány megjegyzést szeretnék tenni erről a bizalmatlanságról. Miután Coolidge elnök arról szólott, hogy Európa és az Egyesült Államok között a kölcsönös megértésben hiány mutatkozik, azt hiszem helyesen járok el, ha erről is nyilatkozom. Azt hiszem. Coolidge elnöknek igaza' van;-azt hiszem,Európa és az Egyesült Államok között hiányzik a kölcsönös bizalom. Gyakran sajnálkozom ezen, de nagyon nehéz ennek az okát megmondani. Szeretnék azonban megemlíteni valamit, ami hivatali működésem alatt feltűnt nekem. Nem látok ugyan.' kivezető utat. de a dolog megérdemli, hogy gondolkozzunk rajta. Valamennyi európai államférfiú megszokta már, hogy Genfben összejöjjön a többiekkel és ott megbeszéléseket folytasson, amelyek révén az államférfiak nemcsak kölcsönös nézetáiket ismerik meg, hanem

;

ami.még fontosabb, mint egyének megismerik egymás különféle idiészinkraziáit.Azt hiszem, hogy az európai diplomáciában és az európai államférfiak között lassankint mind erősebben jelentkezik az az óhajtás, . hogy tárgyalások alkalmával megértse a másik fel álláspontját és kompromiszszumra jussanak. Az amerikai államférfiak nem ismerik az európai államférfiakat és ezek viszont nem ismerik az amerikaiakat,, Csák távirati uton érintkezünk egymással. Ily körülmények között sokkal nehezebb kölcsönös megegyezésre jutni. tvH*,>) Baldwin ezután rámutatott fmíiy rendkivül fontos az, hogy mindazok, akik az amerikai külpolitikával foglalkoznak, alaposan ismerjék Amerika politikai rendszerét és azt. hogy a külügyi kérdéseket hogyan és miként kezelik Amerikában. Erre azért van'szükség, mert az amerikai rendszer nagyon eltér az európai rendszerektől. Ez elterés már nem egy] hajótörést okozott és hogy a jövőben ily hajótörések kikerülhetők legyenek, tisztában keli lenni az emiitett eltéréssel. A háború után a legjobb teljesítmények azok a pénzügyi helyreállítások voltak, amelyekben Amerika Angliával és más országokkai együtt részt vett. "1 SÍÍT /Folyt.következik./