Napi Hírek, 1928. november/1

1928-11-13 [0190]

:: Paris, november 13. /Wolff./ Poincaré miniszterelnök ma délelőtt előbb az angol nagykövettel, majd Cheron pénzügyminiszterrel és a Francia Pank kormányzójával tárgyalt ./MTI./ :: L o n'd o n, november 13. Aiolff./ Lloyd George alsóházi^beszéde további során, a katonai tartalékok kérdésével kapcsolatosan rámutatott a francia hadsereg óriási túlsúlyára a németekkel szemben. Igen hatásos módon cáfolta a franciáknak azt az állitását, hogy Németország mint nagy ip? ri ország háború-esetén elő tudja állitani a szükséges anyagokat, s ezeket mondottá: 1915. január elsején.a háború négy hónapja utan, mindössze nyolc újonnan gyártott nehéz %g|uval rendelkeztünk, 1916 január elsején - az egész angol ipar mozgósitása után - még mindig csak kétszáz és egynéhány •. u;j nehézagyunk volt. Még mielőtt Németország csak egyetlen ' tarackot elóálli thai na, a nagy francia hadsereg már Berlinbe érkeznéftés megszállva tartaná valamennyi német ipari központot. ' Ilyena helyzet, miután megígértük, hogy fegyverkezésünket a biztonságunkkal összeegyeztethető legkisebb mértékre csökkentjük. Mily csalás ezl Tiz évvel ez ünnepélyes igéret után Franciaország engedélyt kap arra, hogy óriási hadseregét nem kell csökkentenie, sőt e hadsereg-hétnyolcadrésze egyáltalában nem kerülhet szóba a leszerelési bizottságban. Lloyd George végül utalt Mussolininak arra az,ugy látszik, figyelembe nem vett nyilatkozatára, amely szerint Olaszország a fegyverkezés bárminő korlátozásához hozzájárul, ha egyetlen más európai államnak sem lesz erősebb katonai felkészültsége. ' Sajnálkozását fejezte ki . „ hogy a szovjet leszerelési javaslatait csak rossz tréfaként kezelték. Valahányszor Európában valamely katonai hatalom túlsúlyban volt, az fölényét végül mindig szomszédainak kárára használta fel. A leszerelés a biztonság egyetlen garanciája/ •:.['.., Lloyd George után Baldwin miniszterelnök szólalt fel és a többi között ezeket mondotta: Az angol-francia kompromisszum nem volt több, /szándékosan használom a mult időt/, mint teljesen nyilt és becsület'es kísérlet arra, hogy túlfussunk a genfi holtponton, amely a leszerelés egész ügyét veszélyeztette. Baldwin ezután nagy részletességgel a hadseregtartalákok kérdésére terjeszkedett ki és ezeket mondotta: Azt szerettük volna, ha azokat az államokat, ahol általános'védkötelezettség van, megnyerhettük volna a magunk álláspontja számára. Semmi jel sincsen azonban arra, hogy ez nekünk sikerülni fog. Kényszert nem alkalmazhatunk, csak a meggyőzés erejével kísérelhetjük ezt meg. Franciaország - az általános védkötelezet tséget a demokrácia lényeges alkotórészének tekinti. Ez a rendszer a forradalom idejében keletkezett. Jaurés, a nagy• szocialista vezér, volt az, aki a "fegyverben álló nép" elvét pártolta. Franciaország a kis zsoldoshadsereg gondolatától nemcsak külső ellenségeire való tekintettel idegenkedik, hanem állmcsiny miatti aggódás is erre készteti. E fejtegetéseimben igyekeztem ismertetibi a framciák álláspontját ebben a kérdésben. /Folytatása következik./