Napi Hírek, 1928. november/1

1928-11-13 [0190]

/ A házszabályreviziós ^bizottság ülésének /folytatása/ —— Ha majd látják az egyes képviselők munkájuk: . . megbecsülését, szivesebben vesznek részt a bizottságok. ' és a plénum; munkájában minden szankció nélkül is. Turl Béla H szerint a tervezet bírálásánál.a bizottság tagjai nem mint kormánypárti vagy ellenzéki képviselők mondják el kritikájukat, s ha nem fogadja el a tervezet egyes pontjait, ezt nem azért teszij mintha a tervezet lényegesen korlátozná az ellenzék működését. Nem lat szerves összefüggést a reviziós tervezet és a szabadságjogok ' közt. Ugy véli, tisztán a parlamenti tárgyalások ökonómiájáról van szó. Ebből a szempontból szükség van revizióra, mert most sem a plénumban^ sem a bizottságokban nem folyik tárgyalás , amely kellően kihasználna a parlament ideiét. Azt hiszi azonban, hogy a reform végeredményben, ha a mága merevségében f valósit jak meg, még hosszabbá teszi a tárgyalásokat, amunkában valóban résztvevő bizottságokat pedig még jobban megterheli. Azt a gondolatot, hogy a parlamenti működést a bizottságokba tegyék át, majdnem mindenki aláirj a. ezt a ce lt azonban a tervezet nem eri el, mert a plenáris és bizottsági tárgyalásban együttvéve az eddigi két általános és két részletes vitán kivúl még egy harmadik bizottsági ülést tesz szükségessé, mert az általános vitában a plénum elé került javaslatokról ott'csak akkor lehet szavazni, ha azokat a bizottság közbon letárgyalta. Helyesebbnek tartaná, ha az ilyen módosításokról a részletes vitánál ujabb bizottsági tárgyalás nélkül lehetne szavazni.^ A tárgyalás súlypontjának a bizottságba való áthelyezésével kapcsolatosan át kell szervezni a mostani ülésrendszert. Helyesebb volna, ha a miniszternek továbbra is joga volna ahoz, hogy a vitában felmerült gondolatok közül a plépnumban is elfogadhassa azt, amit jónak lát. Ka ez nem lehetséges, akkor egyáltalán nincsen célja a fészletes tárgyalásnak. Az olyan indítványokat, amelyek számára valamely képviselő píIdául ötven vagy harminc képviselőnek aláírását biztosítani tudja, okvetlenül elég komolynak lehet tekinteni ahoz, hogy azokat a plénumban is szavazás ala bocsássák. A bizottság tárgyalására kitűzött záros határidőben veszedelmet lát és.ezt a záros határidőt különösen alkotmányjogi reformokat magában foglaló javas látóiénál mellőzné.:. A költségvetési vita megrövidülését már csak a parlamenti ökonómia szempontjából is helyesnek tartja, A egyébként a vita alapjául elfogadja. CjSúatOcíiít • Rassay Károly szerint az egyetlen logikus dolog az lenne, ha az indítványt a bizottság visszaadná az előadónak abból a célból, hogy kodifikálva hozza azt ide ás mondja meg, mit akar és amit- akar, hogyan akarja keresztülvinni. Senki sincs ugyanis tisztában azzal, hogy mit is céloz ez a házszabályrevizió, Amit a kormányt támogató pártok részéről hoztak fel a javaslat mellett, mindaz meglehetősen lapidáris. 'Tény, hogy a házszabályrevíziónak nem volna szabad pártkárdásnek lennie. Az elavult rendelkezéseket tényleg korrigálni kell. azonban ezt a korrekciót már maga az élet • elvégzi, mert a házszabályokat sehol a világon nem tekintik írott jognak, amelyeken változtatásokat nem lehetne végezni a. gyakorlati alkalmazásnál. Az appropriációs vitánál; egy költségvetési vitát is tekintetbe véve, tényleg nem nagyon indokolt az ujabb vita. Bpen ezért nem emel kifogást az appropriációs vita megrövidítése : . .. ellen. A legfontosabb kérdés az úgynevezett' bizo ttsági és plenáris tárgyalás közötti viszony szabályozása, 4Z az egyetlen komoly gondolat, amely nyíltan jelentkezik ebben a házszabályrevizióban. Régóta hangoztatja, hogy a bizottsági tárgyalások szakszerűségit emelni kell a Házon kívül alló szakértők, bevonás;, val.3z nem uj ötlethez ^Eranci ara azat^Ban ..mar megvan. /Folyt.köv./