Napi Hírek, 1928. november/1

1928-11-09 [0190]

fik cseh szenátus költségvetési bizottságában e hónap 8-án a öseh Távirati Iroda jolentése szerint dr. Nősek postaügyi miniszter oly tartalmú nyilatkozatot tett, hogy "bonyolult kérdésnek látia a postaügyi miniszter a magyar propaganda problémáját. A rádió utján folytatott s.ziovákiai ma­gyar propaganda miatt már panaszokat emeltek. Minthogy a magyar kormánynál ezirányban^tett lépések hiábavalóknak bizonyultak, fontolóra'vették a magyar leadóállomásnak technikai zavarását, A magyar rádió leadásait ezzel lehetet­lenné tennők ugyan, de káosz támadna, mert ugyanakkor más leadásokat is za­varnánk. Hatásosabb volna ellenpropaganda szervezése .Jól átgondolt program alapján ezt az • ellenpropagandát egy aránylag erősebb cseh adóállomásról kel­lene folytatni. Komáromi közvetítessél például magyarnyelvű prog­ramot kellene kidolgozni, amelyben rámutatnánk arra ; hogy a szlovákiai földmives milyen jól boldogul, mily könnyen talál vámmentes állandó érté­kesítési területet mezőgazdasági termékei számára Csehszlovákiában, mig ma­gyar kollégájának sokkal rosszabb a helyzete. Ha ilyen és ehez hasonló jelentéseket adnánk és azokat Magyarországban terjesztenők, akkor hamarosan megszűnne a hajsza Csehszlovákia ellen." E nyilatkozat kapcsán a Magyar Telefon Hírmondó és, Rádió-Tarsaság ügyvezető igazgatósága az alábbi nyilatkozatot teszi: A magyar rádió programjának semmi néven nevezendő sértő vagy irre­denta vonatkozású jellege nincs, hacsak ilyennek, nem tekintik azt a körülmény hogy a magyar rádió, amely a politikát szigorúan kerüli, a magyar múlt­ra és magyar történelemre vonatkozó előadásokat is közvetit, amelyek kizáró­lag tudományos vagy israeretterjesztc jellegűek, A csehek már korábban.érzékenykedtek az állítólagos irredenta vo­natkozások miatt és a nemzetközi Eádió-Unió egyik ülésén a cseh megbizott ezt az áliitólagos propagandát fel is panaszolta, A magyar rádió vezetősége ekkor hivatalosan fordult a Rádió-Unió cseh kiküldöirtiehez és kérte,hogy konkrét esetek alapján jelölje meg, miben lát irredentát. ELrre a felszólítás­ra a magyar rádió érdemleges választ nem kapott, mert^a kifogásolt három­négy közleményt - egy esetet kivéve - nem a magyar br"ödcasting-állomás adta le. Az az egy eset pedig annyiban volt irredenta vonatkozású, hogy emlék­beszéd voli a mindenütt elesett magyar katonák felett, akik természetesen hősi halált nem a trianoni Magyarországért haltak. A magyar rádió vezetősége ezek után nem tehet mást. mint várja, hogy a fájdalmasan érinterbt cseh körök konkretizál iák azt, mit értenek magyar irredenta alatt, mert jogos panaszokat csak igy tudna megszüntetni. Viszont azzal szemben, hogy a magyar rádió sem előadásainak elmé­be 1 , sem pedig tartalmába nem vesz fel olyan anyagot, amely a cseh^érzékeny­séget jogosan sérthetné, megállapítható az, hogy a pozsonyi rádió-állomás november 7.-i, szerdci programiában' 5 óra 30 perckor a következő cimü előadás szerepelt: -S.P. Zvonicky: A szlovák nép szenvedései JJagyarországon a XVI.' század óta. | (,'•'•-'• . V.*-**--. A Magyar Országos Bem-Eizottsag báré'Bálás György táborszernagy elnöklete alatt ^Bem tábornok Magyarországba érkezéséinek nyolcvanéves évfordulója alkalmából ünnepélyes ülést tartótt^nelyen az elMök magas szárnyalású beszéddel emlékezett meg a hős tábornoKról, az ezeréles Magyarország tizTev előtti nagy megpróbál­tatásáról és Lengyelország telszaoadulásának tizL-éves évforaulójaról. Az ülésen számos tag jelent meg, köztük ./Ma tuszewski Ignác! uj lengyel követ^és meghatalmazott miniszter, akit az elnök melegen üdvözölt. A bizottság távirat tan'üdvözöl te Pilsudski marlaílt és Horthy „Miklóst, Magyarország kormányzó­iát. - l.m.

Next

/
Thumbnails
Contents