Napi Hírek, 1928. november/1
1928-11-07 [0190]
• /"báró Zichy-Piübido Iván előadása. Harmadik folyt./ ÍÍVX L i Magyarország azonban még o lehetetlen viszonyok között is megállta helyét. Életerejét es önfeláldozó készségét bizonyítja, hogy a népszövetség védnöksége alatt végrehajtott pénzügyi talpraállitás ragyogó sikerrel járt. Hála Anglia nagylelkű pénzügyi támogatásának és hála a magyar nép rendíthetetlen hazafiságának és önzetlenségének, az eredmények a legmerészebb várakozásokat is felülmúlták. Mindamellett nyilvánvaló, hogy a_Duna medencéjében a dolgok rendje még nem végleges és hogy a középeurópai probléma ma is fennáll. Magyarország mindig kesz meghallgatni minden olyan észszerű indítványt amely az életlehetőségek kölcsönös biztosításának alapján keresi e probléma állandó megoldását. Addig is, amig ?t\ oekovetkezik, Magyarország türelemmel vár ás saját történelmének szemleletéből ment kitartást, önbizalmat és hitet a jövőre. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Patrick Ness lelkeshangu beszéddel méltatta a magyar követ érdemeit az angol és magyar nemzet közti hagyományos barátság kimélyitáse körül. Az angolok - úgymond egyetlen más nép iránt sem éreznek olyan sajátságos rokonszenvet, mint a magyarok iránt. Sz a rokonszenv sem földrajzi közelgságen, sem pedig fajrokonsagon nem alapul, hanem a jellemek és a hajlamok feltűnő hasonlóságán, különösen a sportok megbecsülésén és a szabadtéri élet kedvelésen. Mint nőt különösen megragadta őt a magyar történelem két mozzanata, amely bizonyltja, hogy-a lovagiasság,a lelki nemesség és. a hűség a magyar jellem uralkodó vonása. Az egyikmmozzanat a pozsonyi emlékezetes "Vitám et sanguinem" országgyűlés volt, midőn a magyarok a legmegren^itőbb lelkesedéssel siettek királynőjük védelmére, akit az ellenség szorongatott minden oldalról es többi népei cserben hagyták. Nő volt, anya volt és szép, s ezen felül a királynőjük, ami elég volt a magyaroknak ahoz, hogy min- • den politikát ás számitast sutbavetve, életüket és vérüket áldozzak érte. A másik jellegzetes alakja a magyar történelemnek Erzsébet királyné volt, • akit jóságáért és széoségéért szerettek annyira a magyarok az első perctol kezdve, hogy magyar területre lépett. A szónok jart Bécsben, a cs szári sírboltean, és könnyekig meghatva látta, hogy a rideg pompa közepette friss mezii virágok ékesítik Erzsébet sirját, jeléül annak, hogy szerető népének fiai ma is hűséggel őrzik emlékét. A szónok végül figyelmébe ajánlotta hallgat óságnaK, hogyha napsütötte rónákat, végtelen siksá ó ot és bámulatosan szép fővárost keresnek, nem kell az öt világrészt bejárniok, megtalálják mindezt szép Magyarországon, ahova minden angolnak el kell mennie. A beszédek után a magyar vendéglő cigányzenekara szórakoztatta a közönséget jóidéig. , „ /V ' §.L o n d o n, november 7. /Magyar Távirati Iroda./ A New Little iheatre uj angol vígjátékot hozott szinre "Ezek az idegenek" cím alatt, amdyben Fetrass Sári lépett újra az angol közönség elé. Az összos lapok egyhangúlag kiemelik egyénisége bájosságát és alakítása frissességát, es emlékeztetniük arra, nogy a háború olótt az angol közönség legdedeig\ tettebb Öporettsztáíja volt. A Times szerint Petráss Sári volt az előadás főékessége, A Daily Telegraph . érthetetlennek találja,hogy a ""hős olyan sokáig tudott ell;ntálini ennek a bájos csábitónak.
