Napi Hírek, 1928. november/1

1928-11-06 [0190]

/A külügyi bizottság üláso. második folytatás./ Nézete szerint az úgynevezett optánsügyben merül ki az ogész magyar külpolitika. A Nemzőtök Szövetsége és más nemzetközi fórumok előtt hangoztatott jogsérelmek és a kormány belpolitikája között is•ollóntmondást lát ami hátrányára van külpolitikai helyzetünk alakulásának. A nemzetközileg biztositott jogok érvényesítéséért csak aklfor léphetünk eroiménnyol sorompóba, ha a kormány ugyanazokat a szabadságjogokat az ország lakosságától nom tagadj a mog A Vfcf**** *2J^-*JUU **/et ttí.<U^rC f^~oUi^>^JUC Bogya János arra mutatott rá, hogy a magyar diplomáciának munkájánál^állandóan az ország georgaffai helyzetéből folyó világpolitikai jelentőségére kell tekintettől ionnio. Az ebből folyó szempontok érvényesítése kétségtelenül nohéz mert a világpolitikára döntő befolyásolása nincsen, do nom is lohot módunkban. A problémák vizsgálatánál különbséget kell t onni a politikai ás gazdasági szempontok között. Nom lehet Gazdasági szempontok alapján itélotct mondanunk politikai tények értékéről. Olaszországgal latositott kapcsolatunk nagy értékén nem változtatnak a természetes gazdasági okok miatt észlelhető kiviteli ncházságckSOlaszország felé. A felvilágosítás'munkájának szükségességére hivja fel a figyólmot gazdasági téren isis. Haios Kálmán a magyar-jugoszláv vegyes döntőbíróság elé terjesztett birtokperek jelenlegimallásáról kárt tájékoztatást a külügyminisztertől. Apponyi Albert'Peidl Gyula felszólalásának egyik pontjára óhajtott megjegyzést tenni, Már más oldalról is találkozott azzal a felfogással, hogy a magyar kormány, illetőleg a Genfbe küldött delegáció túlságosan nagy súlyt fektet a román birtokperek ügyére s emiatt más'lényegesebb kérdések náttérbe szorulnak, köztük a revízió nagy ügye is. Akik igy fogják fal a dolgot nagy tévedésben vannak. A birtokperek ügye régen kinőtt abból a keretből, mintha abban csupán egyesek magánérdekéről volna szó. ,z a kérdés nagy elvi dimenziókat ért el és ma a nemzetközi bíráskodás-érinthetetlenságének kérdésévé vált, ami életkérdése

1

/ a kisebb államoknak. A kisebb államok közvéleményében mindinkább megerősödik az az aggodalom, jiogy ha a nemzetközi bíráskodás érinthotetlensége megdől, ezzel önállóságuk is megszűnik. A nemzetközi bíráskodás minden jóérzésű ombor támogatására érdemes. Ha politikai érdokok mérlegelésénél a kis államok nem is ősnek olyan súllyal a latba, mint egy nagyhatalom, jogi kérdések nemzetközi elbírálásánál nem szabad különbséget tenni nagy és kis államok között, AZ agrárpörök kérdésében elfoglalt elvi álláspontunk ésak ehhez való ragaszkodásunk más kérdésekben való fellépésünk lehető4 ságét i' . nem csökkenti $\ • V* "•'.'<. ; •.. a....*', a •:. fíf Njfugődtán megállapítnatja, hogy azok a szempontok amelyeknek érvényesüléséért a Nemzetek Szövetsége előtt állást foglal, határozottan emelték Magyarország súlyát nemzetközi kérdésekben. Áttérve az altalános politikai helyzet alakulására, a maga részéről is aggasztónak tartja azt, hogy a politikailag többirányban fennálló barátságos viszonyoknak jfcUyen kevés gazdasági következménye van. IWv^íi^. /Folytatása következik./