Napi Hírek, 1928. november/1
1928-11-05 [0190]
/!•/ Hondon, november 5, /Magyar Távirati Iroda,/ Rothermere lord ma délben a Savoy-szállodában villásreggelit adott egy nagyobb magyar küldöttség tiszteletére, amely Huszár Károly : ... jfc&zi tag vezetése alatt a Kis Ujsag által küldött százezer hódoló levelezőlapot vitte ki egy remekmivü régi levelesládábanJM villásreggeli után Huszár Károly pohárkoszöntőiében üdvözölte Rothermere lordot, akiben - úgymond - a magyarság az uj fcireneki Simont látja, aki leveszi Magyarország vállairól Trianon keresztjét. 1920-ban a vilagforradalomtól rettegő Európa azonnali békét követelt és az általános szociális pánik leküzdésere a legjobbnak vélte az akkori politikai vezetőség azt az eljárást, hogy olyan békediktátumot kényszerítsenek Magyarországra, amely azóta minden tekintetben helytelennek bizonyult. Mi aláirtuk a beket, mert nagy és hatalmas nemzetek képviselői akkor azt mondták nekünk és különösen nekem,az ország akkori miniszterelnökének, hogy ha elmúlik a bolsevista veszély, akkor Magyarország biztosan számithat méltányos, igazságos és emberies lékerevizióra. A wilsoni igére^ket kétségkívül elárulták a magyar határok megállapításakor és egyoldalú információk alánján csendes kihalásra és kinos vegetálasra itélték-a magyar nemzetet. Még a felszabadított nemzetek is csalódtak reményeikben. A tízéves évfordulóé seholsem ünneplik meg tiszta szivből, Rothermere lord felszabadította magát a háborús pszichózis béklyója alól és mint igazi angol úriember és az európalelkiismeret képviselője, felfedezte a magyar nemzet rettenetes szorongatott helyzetét. Rálőtt arra, hogy az ezeréves magyar nemzet Európa legnyomorultabb hadirokkantja ás a világháború legszerencsétlenebb hadiárvája. Hagyományos angol ' igazságszeretete ebbe nem tud belenyugodni. Az ő agitációja következtében most már az ui államok vezetői is magyarázatot keresnek annak igazolásara, ami velünk történt. Az átnyújtott százezer levél a hálás magyar nemzet köszönete eddigi önzetlen nemes fáradozásáért. E nagy magyar tömegek nevében biztosit ja a lordot a nemzet soha nem muló hálájáról. Az egész magyar nép imája ostro/molja az eget, hogy bilincstörő küzdelme sikerrel járjon és kéri Isten áldását reá és csaladjára. Rothermere lord látható megindultsággal hárította el magától az elismerést, bzivesen ragad meg minden alkalmat - úgymond -, hogy Trianon átkos hatásairól beszélhessen. Szive már annyira egybeforrott a magyarság érzelmi világával, hogy szánté magyarabbnak érzi magát a magyarok/nal. , Ez az érzése beható kutatás és megfontolás eredménye. Jíár évekkel ezelőtt találkozott Dél francia országban kiváló magyar urakkal, akiktől hazájuk 'sorsa felől kapott felvilágosításokat. Később Tormay Cecilé nagyszerű müvének, a Bujdosók könyvének olvasása is nagy hatassál volt reá, mig végül maga is elment Magyarországra ás a helyszínen saját észlelettel alapján győződött meg a panaszok igazságáról és elhatározta, hogy megnyitja lapjának hasábjait a magyar ügy előtt. Addig fog küzdeni, mig Magyarországnak teljes igazságot nem szolgáltatnak. A történelem évtizedekben méri az időt, de o reméli, hogy nem fog egy évtizedig tartani, amig a magyarság felett kiderül az ég. A szomszédállamok létalapjaikban fognak megrendülni, ha nem szolgáltatnak igazságot Magyarországnak. Ezek az államok már gyanússá váltak a nemzetközi pénzpiacon és ha bárhol kölcsön iránt érdeklődnek, azt a választ kapják, hogy mi történik az ő nagy és erős magyar kisebbségeikkel, amelyeket leigázva tartanak. Ez az állandó és,növekvő külföldi nyomás, továbbá a hathatós propaganda, végül pedig a ".magyar nemzeti egység fogják idővel megérlelni a magyar ügy diadalát. Azért a célért küzd, hogy a magyar nép nyerje .vissza minél előbb az őt joggal megillető helyét. A viharos ellenzéssel fogadott beszéd után a küldöttség több tagja beszélt még, majd Rothermere lord hosszabb eszmecserét folytatott vendége ivei .Különösen érdekelték Budapest kulturális halódása-és művészeti kincsei, valamint Magyarország idegenforgalmának fejlődése és ismételten bámulattal adózott a magyar muv észóEV' különös en a magyar zene teljesítményei iránt és hangoztatta, hogy Budapest arra van hivawa, hogy a világ zenei központja legyen.