Napi Hírek, 1928. október
1928-10-27 [0188]
§Bukares t,október 27. A semmit ős zék most tartotta Stefanov Boris volt képviselő felebbviteli tárgyalását, akit kommunista üzelmek vádja miatt az alsóbbfoku birói hatóságok nyolcévi börtönre Ítéltek. Assmmitőszék tárgyalása, amely rendszerint csak formaság szokott lenni, ezúttal nagy feltűnést keltő fordulatot vett, mert a főügyész mindjárt a tárgyalás elején bejelentette, hogy a Stefanov Boris ellen hozott itélet törlését kéri,egyrészt azért, mert a védők semmisági panaszai jog sultak, másrészt azért", mert a vád tárgyául szolgáló cselekmények nem ütköznek a büntetőtörvénykönyv egyetlen paragrafusába sem. A semmitőszék a főügyész beszéde után az itélet kihirdetését október 31-ére tűzte ki. Stefanov Boris ügye az utóbbi évek egyik legfeltünéstkeltőbb politikai pöre volt. Stefanov vezető szerepet játszott a romániai munkásmozgalmakban s az első Avarescu-kormány idején a parlament tagja is volt. Körülbélül két évvel ezelőtt tartóztatták le a bukaresti Bellutemetőben. ahol a nyomozó hatóságok állitólag titkos éjszakai gyűlést leplezlek le, amelynek vezetője otefanov és _ kucsenko munkasvezér volt. Kihallgatásuk után KTucsenkot a doftanaaTfogházba vitték, de útközben, mint a hivatalos jelentés mondotta, szökést kísérelt meg, mire agyonlőtték. Az ügy akkoriban nagy feltűnést keltett; a lapok gyilkossá ggal vádolták a hatóságokat, s azt írlak, hogy rendszert? cánálnak abból, hogy szökés ürügye alatt egyszerűen elteszik láb alól a nekik kellemetlen foglyokat, miként 1922-ben León te Pilipescu szocialista munkásvezérrel tör iránt, "akit szintén útnak indítottak egy közkatona ruhába öltöztetett tiszt kíséretében. Egy fagyat ottnak latszó helyekn Filipescut, aki nyugodtan ás gyanútlanul haladt, kísérője hátulról lelőtte. A mezőkön dolgozó néhány paraszt azonban észrevette a dolgot s tanúságot is tett amellett, hogy Filipescut ártatlanul lőtték agyon, az ügyet azonban eljeposványositolták és az később téliesen el is aludt. Kucsenko agyonjöveté se a külföldön is nagy feltűnést keltett s az emberi jogok ligája is tiltakozótt ellene, Stefanov pedig alore tiltakozott az ellen, hogy ő is "szökést kíséreljen meg". Stefanov oc az elsőfokú bíróság életf igy tiglani kényszermunkára' i tél te, de ezt a büntetést a felebbviteli bíróság nyolcévi börtönre csökkentette ./MTI./ [«g § A tőzsdetanács szombaton tarfőtt ülésén Végh Károly elnök bejei entette ,_ hogy Hoch I. Henrik lemondott tó zsöM tanácsos i tisztségéről. A tanács a lemondást sajnálattal tudomásul vette és Hochnak működéséért köszönetet szavazott. Az elnök indítványára a tanács elhatározta, hogy a maga kebeléből bizottságot küld ki, hogy az értéktőzsdei forgalomra vonatkozó szabályzatok esetlegas_módosításáról terjesszen elébe javaslatokat. Az indítványhoz Fleissig Sándor alelnök a követkéz ő megjegyzéseket fűzte: . - Szükségesnék tartom, hogy néhány megjegyzést fűzzek az indítványhoz és az abban." hasznait "esetleg" kifejezéshez, mert ugy látszik, hogy a Halasz-eset-okozta nagy bonyodalomhoz má 0 a hírlapokban szellőztetett reformjavaslatok híreiből eredő nagy nyugtalanság is hozzájárult:. Az elnökság indítványa alapján t azt hiszem, megallap ithatom, hogy az _'es.;tieg" szó értelme az, hogy amennyiben a kiküldendo bizottság tud olyan javaslatokat tenni, amelyek alkalmasak a tőzsdén kötött üzletek biztonsagának fokozására anélkül, hogy a tőzsdeüzlet fejlődését meggátolnák és anélkül, hogy/ a tőzsdeüzletre ujabb nehézságeket rónának, akkor ezeket az indítványokat pártolólag fogja a tanács elé terjeszteni. A fennálló szabályok szigor itásara,azt .hiszem, nem kellene bizottságot kiküldeni, ügy vélem, hogy nincs az értékpapírüzlettel foglalkozó olyan tanácsos,aki ne tudna olyan szabályzatot .alkotni.amely kizárna, azt,hogy az értékpapirüzletékből kifolyólag .mzóJvenciak támadhassanak. ' & /FoIyt .köv./ H
