Napi Hírek, 1928. október
1928-10-13 [0188]
A nemzeti öntudat visszavonul G kát év alatt és földönfutóvá válik abban az időben, ugy mint évszázadon keresztül volt Széchény i Fstván fellépése előtt. Es kérdezem, nincs'szükség-e. hogy újból alapjaiból épitsük ezt az or szádot ugy mint azt Széchényi teUe, kezdve a rombadőlt tróntól le a falusi életig? Nem Szükséges-e, nogy ujjaalkossuk összes intézményeinket,, hogy fejlesszük és terjesszük ősi kultúránkat, hogy uj virágzó gazdasági éleiét es adminisztrációt teremtsünk és talpraállitsuk mindazt, ami hozzátartozik az.állami és társadalmi élethez. Ninc-e szükség arra, hogy mint Széchényi István tette, bátor kézzel nyúljunk hozzá anoz, ami elavult és aminek a megváltoztatása előfeltétele annak, hogy ebien az országban uj nemzeti élet fakadjon és fejlődhessék. De ugyanakkor megtartsuk -zokat az alapokat, amelyeken keresztül az ország egy évezreden épült fel, és amelynek felrelökésável lehetetlen az országban iej lód és és kultúra, . /ez nem lesz magyar, mint volt ezer éven át ./Viharos taps és éljenzés./ inn^uf Igenis szükség van reformokra ugy alkotmányos szempontból, mint társadalmi intézményeinknél, s ha Széchényi István gróf szükségesnek tartotta, hogy a rendi alkotmányt népképviseleti alkotmánnyá formálják .át, ha szükségesnek látta, hogy a rendi társadalom a jogegyenlőség alapjaira helyezkedjék, ugy be kell látnunk nekünk is, hogy sok" mindenit meg kellváltoztatni ugy alkotmányos, mint társadalmi berendezkedésünk terén is. Elég ha egyre matatok: ' Régi alkotmányunk számtalan intézkedése egy kétoldalú szerződés folyománya vol , a dinasztia és a nemzet között, amelynek értelme az a védelem volt. amelyet a dinasztia házi habilma az ország biz • onságának .nyu jto • t. A változott körülmények között a nemzetnek kötelessége ás joga is, hogy a változott viszonyokhoz mérten alkotmányát átformálja és szabad erejéből döntsön az újonnan előállott helyzet felett. Cs ha Széchényi István a harmincas években világosan látta azt, hogy ez. a nemzet., uibol talpra nem állhat, ha uj erők bele nem kapcsolódnak a aá\ zeti élet telj ess ágé be és ezért volt szószólója a jobbágyság eltörlésének és a jo 0 e ö yenlőség kimondásának, akkor nekünk itt világosan kell tudnunk és látnunk azt, hogy ennek a nemzetnek ereje a legfőbb mértékre csak akkor lesz fokozható, ha .' i az alsóbb társadalmi rétegek tudatára ébrednek annak % nogy az Ó sorsuk és életük biztos folyása felett a nemzet szolidaritásának érzése őrködi;... /Nagy taps,/ - Ha tisztában vagyunk azzal, hogy újból kell építenünk sok mindent az országban, s hogy bátor kézzel kell a reformokhoz nyúlnunk, akkor tisztában kell lennünk azzal is. hogy intézményeink átalakításé t ugyanazok a veszélyek kisérik, amelyek kisérték a műit század elején és/ Széchényi éleiében és munkáiban soha nem szűnt meg rámuta ;ni./ amelyekre / - Valóban. Széchényi István haladó szellemű politikus és államférfiú vol:. A haladástól nem irtózott, nem a haladástól félte te alt-Iában nemzetét, hanem csak az olya. haladástól,a&ely veszélyeket idézhet fel, amely reakciót szülhet, a társadalmat osztályokra, felekezetekre, va^-y nemzetiségekre bonthat ja ^ ami. -nemzet sorsát esetleg átmenetileg újból idegen hatalom kezébe tehetné le. - Nem kell-e nekünk is félni ettől? Széchényi pályája elején bátor reformoknak volt szószólója. Akkor gyűlölték őt a maradiak. Falyáia későbbi folyamán pedig, amikor a feltornyosuló veszélyek'már inti) példaként álltak az előtérben és a nemzet előtt, azokra rámutatott^ akkor maradinak itélt ők őt. Fedig Száckényi nem volt sfcra maródi, som radikális, hanem kizárókag magyar, /Folytatása követkézi; ./ .
