Napi Hírek, 1928. október

1928-10-12 [0188]

§ A Magyar írók Egyesülete a Eaumgarten-alapitáány adómentessége érdekeben. A Magyar írók Egyesülete ma tartotta első választmányi ülését-Balassa József dr.. Móricz Zsigmond és Surányi Miklós elnöklete mellett. Halmi Bódog indítványára a választmány elhatározta, hogy a kormányhoz fordul, kérve, hogy a Eaumgarten irodalmi dijat vonjak ki az adókötelezettség alól. Ilyen módon 30.000 pengővel több jutna az írok javára. Az ilyen adómentességek külföldi analógiája gyanánt..a Nobeldíj adómentességi esetével érvel az egyesület, mert ilyen esetekben minden kormány áldozatkészséget tanusit saját kultúrájával szemben. Az ülésen nagy érdeklődés mellett vitatták meg Pakots József indítványát, aki a külföldi tanulmányi ösztöndijak érdekében fog közbenjárni a kultuszminiszternél. Heltai Jenő, a Színpadi szerzők egyesületének elnöke, az irói szabadság_megvédése érdekében szólalt fel és indítványozta, hogy az egyesület járjon el a kormánynál az irói és művészi senzura megszüntetése érdekében. Peterdi Andor indítványozta hogy a választmányi ülés határozza el az első felolvasó ülés megtartását. A választmány ugy határozott, nogy az elnökválasztó közgyűlés keretei között november folyamán fogja azt a felolvasóülést megrendezni, amely egyúttal az egyesület ünnepélyes és nyilvános bemutatkozása lesz. Végül Orbók Attila főtitkár bejelentette, hogy gróf Széchenyi Pal IHíre belepett az egyesület alapitó tagjai sorába. B _ § B e 1 g r á d, okróber 12. /Magyar Távirati írod a .1 Trgvinszki Glashik vezető helyen foglalkozik a görög-jugoszláv paktummal és&szalonikii kérdéssel. Ez utóbbinál Jugoszlávia részéről - irja a cikk,-' két^szempont merült fel, mégpedig a kereskedelmi és a biztonsági szempont. Az állam biztonságának érdeke vezette Szerbiát, midőn a balkáni háború után kiváltságokat óhajtott SzaloniKjben, mégpedig azt, hogy Szerbia valamilyen összeütközés esetén el ne zárassák alvilágtól. A haboru után a szerb-horvát-szlovén állam helyzete alig változott. A dalmáciai kikötők jórészben biztositják a szert-horvát-szlovén királyság kereskedelmi szükségletét;, Szaloniki csak a Vardar-völgy és a Kumanovo előtti Szerbia egy részére jöhet számitásba Most a kereskedelmi szempontnál sokkal fontosabb az ország biztonságának a kérdése. A szerbhorvát -szélövén királyság ugyanis-a világháború után ismét abba a helyy zetbe került, amiben azelőtt volt. A monarchia helyébe egy más nagyhatalom lépett és konfliktus esetén az összes adriai kikötők el lesznek zárva a világtól. f?zt Venizelosz igen jól tudja. Epen ezért Görögországtól, mint barátságos országtól a szerb-horvát-szlovén királyság azt kívánja, hogy ebben az esetben nyissa meg a kaput. Ha Görögországot Venizelosz, vagy az ő felfogásához ragaszkodó emberek vezetnék, talán^semmi ilyen iranyu speciális szerződésre nem volna szükség. Ezek tudnák, hogy a szerb-horvát-szlovén királyság rabságravetése sgyet jelentene a Balkánnak és saját hazájukénak rabsagravetésével. Ezek tehát irott szerződés nélkül nem engednék meg, hogy" elzárják a világba, vez ető kaput és ezáltal meggyengítsék, a legnagyobb és legerősebb balkáni állam vjdelmi erejét. A Görögországban lejátszódó!teesemények és jelenségek után azonban óvatosságra van szükség. /Folytatása következik./