Napi Hírek, 1928. október

1928-10-11 [0188]

? § P á r i s, október 11. /Magyar Távirati Iroda./ A Le Temps vezércikkben foglalkozik a Kelloug-fé-Le szerződéssel. , _ á magyar kormány közölte azt az elhatározását, hogy csatlakoz 1K a Kellogg-féla szerződéshez, de ugyanakkor kifejezésre juttatta azokat a • megfontolásokat, amelyekre a trianoni szerződés által Magvarországon megteremtett állapot készteti. Ami azokat az érveket illeti, amelyekre a magyar kormány a Kellogg-szerzodéshez való csatlakozását bejelentő jegyzékében hivatkozik, ezekhez ugyan sok szó fér, de nem tartalmaz semmi ujat. Tény, hogy a budapesti kormány ugy véli, hogy az a politika, amely kiküszöbölni igyekszik a nemzetközi életből a fegyveres viszályokat, csak akkor juthat kielégítő eredményekre, ha amellett, hogy a háborút kiküszöbölik a nemzeti politikaxeszkozei közül, a népek más hatékony módokkal is rendelkeznek a méltánytalan vagy elviselhetetlen helyzetekből származó válságok békés megoldására. Mindenki jol tudja, hogy Magyarország sohase ^.mulasztja el hogy _sürgesse a trianoni szerződés revízióját a maga javára. Amikor ezt teszi, épolyan természetes dolgot cselekszik, mint amilyen természetes a kisantant államainak a magatartása, amikor elleneznek minden ilyentermészetu törekvést. Csak természetes, hogy amikor Magyarország most csatlaKOZIK a _rriand-Kellogg-féle szerződéshez, ugyanakkor kifejezésre akarja juttatni azt-a ^reményt hogy egy napon békés' eszközökkel érheti el ezt az eredményt. Egyébként a 19.cikket épen az ilyentermészetü aggodalmakra yalo tekintetből vették fel a népszövetség egyességokmányába;ez a cikk tényleg olyan eszközt nyújt, amelynek szükségét a budapesti "kor irány kötelességének véli hangsúlyozni, miután ez a cikk azt mondja, hogy:"a közgyűlés időnként felhivhatja a népszövetség tagjait az alkalrnazhatlanná valt szerződéseknek és olyan nemzetközi állapot oknak ujabb megvizsgálására, amelyeknek fennmaradása a világbékét veszélyeztethetné." Ha a budapesti kormány a mostani alkalommal nem hivatkozott volna erre az elvre, akkor azt a látszatot keltette volna, mintha végleg belenyugodnék a trianoni szerződés által Magyarországra mért sorsba.Ez olyan magatartás lett volna részéről amelyet a magyar közvélemény kétségkívül nem bocsátott volna meg neki. A valóságban azonban ezek a megjegyzések a gyakorlatban semmiben Se-m gyengítik csatlakozásának értékát; ezt a csatlakozást semmibm sem tette függővé attól a feltételtől, hogy ujabb eszközöket t r,mtsenek a békés szabályozás Céljaira. Lényegében a magyar kormány nem tett egyebet, minthogy egy reménynek adott kifejezést. Az a tény a fontos hogy a magyar kormány a szerződés aláírásával Ünnepély sen lemond arról, hogy háborúhoz folyamodjék és ilyenmódon próbálja megát kiszabadítani a trianoni szerződés "láncaiból". Bizonyos érd.mel jelent, hogy a budapesti kormány megteszi azt a lépést, tokintettel a Magyarországon uralkodó lelkiállapotra. Elsősorban ez a lépés a fontos, mert biztosítja a szerződéshez való csatlakozást mindama, központi hatalmak részéről,amely..k a neg-hábóruban Németország oldalán harcol ak és amelyek-továbbra is alálesznek vetve a békeszerzőaés rendelkezéseinek, mert a Briand-Kellogg-féle szerzocés semmiben sem érintheti, e szerződések megóvását és fenntartását.