Napi Hírek, 1928. október

1928-10-06 [0188]

p _ | P á r i s ? október 6. /Magyar Távirati Iroda./ A Paris Midi • Rómából jelenti egy balkáni vasúti szindikátusnak a közeljövőben való megalakulását. A szindikátus programmjának első pontja - ' a Lurazzo-Sovronic közötti vasútvonal kiépítése. A vasútvonal Durazzo't be'fogja kapcsolni az athén-konstantinápoly-belgrádi 4#rient-Express forgalmába. p P á r i s , október 6. /Magyar Távirati Iroda./ A Paris Soir jelenti: Chiron kereskedelmi miniszter elhatározta, hogy Orleans felszabadításának ötszáz], évfordulója alkalmából Jean\a»Arc -emlékbélyegeket hoznak forgalomba. Az uj bélyegek a régi 50 centimes cimieteket fogják helyettesíteni és hat hónapon keresztül maradnak forgalomban. A miniszter még nem döntött afölött, hogy a bélyegek rajzának elkészítésére, nyilvános pályázatot irjon-e ki

; vagy pedig régi különböző Jeanj d>Arc másolatból álló J bely egsorozaoot hozzanak (forgalomba. 1

/

>\JL> *S &jbi{k+> P nj .. § P á r i s , október 6. /Magyar Távirati Iroda./ Lukács György volt miniszter, ' ' *" ^ ' . ' . ^

m aki az Academie ftiplomatiaue Internationale gyűléseire érkezett Járisba, a '[munkatársa előtt a következőket jelentette ki: ° - Most készítem elő egy franciad-nyelvű, könyv kiadását, amily a magyar kultúra értékeit ismertetné az emberi haladás szempontjából. Magyarország immár _ • évezredes kulturmunkára tekinthet vissza és ez idő alatt nagy szolgálatokat tett az emieriségnek. Erről azonban \ eddig összefoglaló munka nem jelent meg, ugy hogy a külföldön csak szakemberek ismerik a magyar géniusz alkotásait. Szükségesnek láttam tehát, hogy a régi időktől kezdve egészen a mai napig végzett tudományos/ irodalmi és művészeti munkásságunkat bemutassam a világnak s Magyarországot* mint kulturállamot megismertessem a külfölddel. Magyarországnak kiváló feltalálói voltak a múltban, nagy tudósai , akikről a külföld alig tud, '.sőt gyakran találmányaikat, tudományos kutatásaik eredményét mások javára irják. - Ismeretes - mondotta Lukács György -,hogy a körülbelül tizenöt millióra becsülhető magyarságból csak hét és félmillió él Csonkamagyarországon s csaknem ugyanannyi külföldön. ' "Elképzelhető, hogy milyen nagyjelentőségű volna az, ha az összes külföldi magyarokat közös munkára egyesíthetnek. Az amerikai Kossuth-szobor leleplezése alkalmával már kialakultak az erre vonatkozó terv_ . körvonalai. Mint a magyar zarándokok. egyik veze^ tője. tárgyalásokat folytattam az Amerikai Magyar egyesületnél a gondolat ker észtül vitel ej •' ' •' . Ma már annyira haladt az előkészítés, hogy minden valószinüéég szerint még ez év őszén megalakul a Tengerentúli Magyarok Szövetsége, ^ amely a Magyarok Világszövetségének egyik legfontosabb alkotórésze. Epugy, mint Amerikaiam, a világ többi részében is szervezetbe kell tömöríteni a kivándorolt magyarokat és az igy alakult szervezetekot bele kell vonni a Magyarok Világszövetségébe. l^tL^ J M.