Napi Hírek, 1928. szeptember/2
1928-09-26 [0187]
g § G- e n f , szeptember 26. /Magyar Távirati Iroda./ A mai tanácsalésen hosszabb vita fejlődött ki a lengyel felsősziléziai németnyelvű iskolák ügyében, amelyeket a lengyel kormány rendeletére bezártak. Ebben a kérdésben a Deutscher Volksbuna : fordult kérelemmel ez év augusztusában a népszövetséghez. Adafcci előadó rámutatott arra, hogy bizonyos jogi vonatkozású elvi kérdések merültek'fel itt az 1922. évben kötött egyezmény rendelkezéseinek értelmezése tekintetében. Minthogy a kérelmet csak augusztusban terjesztették be, nem volt ideje ezeket a kérdéseket tisztázni. Ezért „ nincs abban a helyzetben, hogy most órdembevágó javaslatot tehessen.Kéri, hogy a tanács halassza el a döntést a legközelebbi iilésszakraj Schubert német delegátus nem járul hozza a halasztáshoz, mert igen sürgősnek tartja a kérdés rendezését. Arra az esetre, ha a végleges döntést elhalasztanák, javasolja, hogy biztosítsák ideiglenesen az iskolák fdntartását. _Sokai lengyel delegátus nem bocsátkozik bele a kérdés érdemébe, de kijelenti, hogy a Deutscher Volksbund kérvénye alaptaian adatokon nyugszik. Az iskolákban d éve alig van növendék. A lengyel kormány a jogi szempontok gondos mérlegelése és a körülmények lelkiismeretes megvizsgálása alapján határozta el az iskolák bezárását. Ez az intézkedése megfelel az 1922.évi egyezmény rendelkezéseinek. Hosszabb eszmecsere után Prokope elnök iavaslatára kimondották, bpgy jogász-szakértők bevonásával 3 tagu bizottságot alakítanak a kérdés jogi vonatkozásainak tisztázására, ugyanakkor pedig megbízzák a felsősziléziai vegyes bizottságot, hogy vizsgálja meg ezt a kérdést. A nyílt ülést követő zart ülésen a tanács kijelölte azokat a döntőbirákat, akik a sopron-kőszegi helyiérdekű vasút ügyében fognak határozni. g § G- e n f , szeptember 26./Magyar Távirati Iroda./ A lengyel kormány meghívására a nemzetközi munkaügyi hiaartal s \ . ,. ^ igazgató tanácsa 42, ülésszakát Varsóban fogja megtartani. Az ülésezés október 5-én kezdődik és október 9=*i£n ér véget. p § P á r i s , szeptember 26./Magyar Távirati Iroda./A Libertében Bainville Amerikának a francia-angol tengeri egyezménnyel szemben tanúsított elutasító álláspontjával foglalkozik és megállapítja, nogy mig 1914 előtt Németország volt az, amely nem tűrte, hogy bármily nemzetközi egyesség is létrejöjjön beleegyezése nélkül és minden tudtán kívül létrejött szövetséget ellene irányuló támadásnak vált. most ugy látszik Amerika veszi át II.Vilmos szerepét. Az amerikai köztársaság valósaggal megrészegült a hatalomtól és. Francíaorázag és Anglia, amelyek hadiadósaguk révén Washington rabszolgái, az utóbbinak minden szemöldökránditására sietnek engedelmeskedni és készek széttépni a kettőjük között létrejött egyességet. Emellett nagyon aggasztó - úgymond Bainville - az is, hogy főképpen Németország és Oroszország azok, f amelyek szintén hevesen támadjak ezt az egyezményt. Valóságos összeesküvés áll fenn a francia-angol együttműködés ellen, mert mindenki tudja azt a régi igazságot, hogy ha e két ország egyetért, a szárazföldön egyetlen ágyúlövés sem hangozhat ík el beleegyezésük es tudtuk nélkül-, Eképen Amerika tudtán kívül gyengíti az európai béke legerősebb biztositékát.
